Nincs zöld megállapodás társadalmi megállapodás nélkül

Az EGSZB Munkavállalók csoportjának cikke

Február 26-án a mezőgazdasági termelők néhány héten belül már másodszor tiltakoztak, traktoraikkal eltorlaszolva Brüsszel utcáit. Az európai negyedben megszokott jól fésült öltönyösök helyét teherautók, traktorok, széna és égő gumiabroncshegyek vették át. A gazdák tiltakozásának összetett okai vannak: a KAP-tól és a környezetvédelmi politikáktól egészen az ezektől teljesen független kérdésekig.

Való igaz, hogy az európai vidéki térségek nehéz helyzetben vannak, és a probléma nem új keletű. A Munkavállalók csoportja és az EGSZB egésze már többször figyelmeztetett arra, hogy társadalmi megállapodás nélkül nincs zöld megállapodás. És bár hajlanánk arra, hogy erre is csak legyintsünk mint Brüsszel egy újabb hangzatos jelszavára, ez súlyos hiba lenne. A vidék valódi problémákkal küzd. Csak néhány példa: a felháborító fogyasztói árakat szabó viszonteladók a termelőknek csak alamizsnát dobnak; a környezetvédelmi reformok végrehajtásához adott támogatás nem elegendő; és ott van még a (nem méltányos) szabadkereskedelem, a mostoha munkakörülmények, az éghajlatváltozás.

Az Európai Bizottság válasza, azaz hogy elhamarkodottan visszavonta a peszticidekre vonatkozóan javasolt követelményeket, még aggasztóbb, mint a szociális partnerekkel folytatott megfelelő konzultáció és együttműködés hiánya, valamint a szociálpolitika terén tapasztalható tétlenség. Akárcsak a környezetvédelmi intézkedések esetében, ezen intézkedések elengedése is csak arra jó, hogy politikusaink időt nyerjenek, a környezetvédelem terén viszont átlendít bennünket azon a ponton, ahonnan már nincs visszatérés.

Ha ez nem lenne elég, a választások közeledtével a szélsőjobb megpróbál tőkét kovácsolni az elégedetlenségből, és – bizonyos mértékig – sikerül is a fenntartható fejlődési célok, a zöld megállapodás és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend elleni tiltakozás élére állnia.