EGSZB info

Az EGSZB áprilisi plenáris ülésszakán megvitatták az Európai Bizottság demokráciavédelmi csomagját. Az EGSZB tagjai fenntartásukat fejezték ki a csomag időzítésével és megközelítésével kapcsolatban, különösen a külföldi befolyás kezelése tekintetében. Az EGSZB kifejtette, hogy a csomag nem pusztán eredménytelen, hanem károsíthatja is az európai civil társadalmi tereket.

Annak ellenére, hogy kinyilvánított szándékai szerint javítani kívánja az átláthatóságot és a demokratikus elszámoltathatóságot Európában, az EGSZB úgy véli, hogy a demokrácia védelmére vonatkozó csomag súlyos hiányosságokat mutat. Véleménye szerint a csomag túl későn érkezett ahhoz, hogy tényleges hatást gyakoroljon a közelgő 2024-es európai parlamenti választásokra, és nem tesz eleget az európai demokrácia megerősítésére vonatkozó korábbi EGSZB-s ajánlásoknak sem.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke megjegyezte, hogy „amikora a demokráciáinkat fenyegető »veszélyekről« beszélünk, fontos hangsúlyozni az EU határozott válaszát és azokat az eredményeket, amelyeket a jelenlegi Európai Bizottság ért el a demokrácia, az alapvető jogok és a jogállamiság védelme terén. Az EGSZB meghallgatta a civil társadalom több szereplőjének aggályait is azzal kapcsolatban, hogy ők miben látják a csomag kockázatait. Közös megközelítést kell találnunk ahhoz, hogy a demokrácia védelmével párhuzamosan biztosítékokat nyújtsunk a civil társadalmi tér megőrzéséhez”.

Bár az EGSZB támogatja a harmadik országok nevében folytatott lobbitevékenységről szóló irányelvjavaslat átláthatósági célkitűzéseit, határozottan ellenzi a javasolt módszereket, és óva int a civil társadalmi térre gyakorolt járulékos következményektől. Christian Moos, az EGSZB demokráciavédelmi csomagról szóló véleményének előadója kijelentette, hogy „veszélyesnek tartjuk ezt az irányelvet. A »külföldi ügynökökről« szóló törvényhez hasonlít. Potenciálisan megbélyegzi a nem kormányzati szervezeteket. Vissza kell vonni a jelenlegi javaslatot, mivel az azzal a kockázattal jár, hogy tovább súlyosbítja az európai civil társadalmi terek szűkülésének problémáját, amit az Európai Bizottság valószínűleg nem szeretne.”

José Antonio Moreno Díaz társelőadó szkeptikusnak mondta magát azzal kapcsolatban, hogy a csomag képes lenne-e kezelni az EU határain belüli demokratikus erózió kiváltó okait. Azáltal, hogy kizárólag külső fenyegetésekre összpontosít, a csomag figyelmen kívül hagyja az uniós demokráciák belső destabilizálására irányuló alattomos erőfeszítéseket, és ezáltal veszélyes holtteret hoz létre.

Az Európai Bizottság elismerte ugyan a csomag nem kormányzati szervezetekre gyakorolt hatásával kapcsolatos aggodalmakat, de úgy véli, hogy megvannak a kellő biztosítékok. (gb)

Április 25-i plenáris ülésén az EGSZB jóváhagyta az etikai normákkal foglalkozó intézményközi testület létrehozásáról szóló megállapodást. A részt vevő uniós intézmények és szervek képviselői hivatalosan május 15-én írták alá az új megállapodást, amely várhatóan június 6-án, az európai parlamenti választások első napján lép hatályba.

A megállapodás jelentős lépés a tisztesség és az etika közös kultúrájának megerősítése felé.

Az új uniós szerv közös minimumszabályokat dolgoz ki az etikus magatartásra vonatkozóan, illetve frissíti és értelmezi ezeket. Emellett jelentéseket tesz közzé arról, hogy ezek a normák hogyan jelennek meg az egyes részt vevő uniós intézmények és szervek belső szabályzataiban.

Az EGSZB mellett a következő hét uniós intézmény és szerv vesz részt az új etikai testületben: az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank, az Európai Számvevőszék és a Régiók Európai Bizottsága.

Minden részt vevő intézményt egy magas rangú tag képvisel, a testület elnöki tisztségét pedig évente más-más intézmény képviselője tölti majd be.

A testület munkáját öt független szakértő fogja segíteni azzal, hogy kérésre véleményeket dolgoznak ki. A megállapodás részes feleinek bármelyike konzultálhat velük az egyes szabványosított írásbeli nyilatkozatokról, beleértve az érdekeltségi nyilatkozatokat is. (mp)

Áprilisi plenáris ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) megvitatta a tehetségek mobilitásával foglalkozó csomagot. Ez a kezdeményezés egy sor új intézkedést tartalmaz, amelyek célja, hogy vonzóbbá tegyék az Uniót az EU-n kívülről érkező tehetségek számára, és megkönnyítsék az Unión belüli mobilitást.

A meghívott előadó, Ylva Johansson belügyi biztos az EGSZB támogatását kérte annak érdekében, hogy a tagállamok és a civil társadalmi szervezetek egyesítsék erőiket ezen innováció felkarolása és a hatékony munkaerő-migrációs politikák bevezetése érdekében.

A tehetségek mobilitásával foglalkozó csomag egyik alapintézkedése a „tehetségbázis” elnevezésű kezdeményezés. Ez az első olyan uniós szintű önkéntes egyeztető eszköz, amelyen keresztül az érdekelt tagállamok biztosíthatják, hogy az uniós munkáltatók és a harmadik országokból érkező álláskeresők kapcsolatba kerüljenek egymással.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke hangsúlyozta, hogy „az EU a zöld és digitális gazdaságra való átállás és a demográfiai kihívások miatt komoly munkaerő- és szakemberhiánnyal küzd. A tehetségek mobilitásával foglalkozó csomag olyan eszköz lehet, amely segít ezeknek a kihívásoknak a kezelésében.”

Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős európai biztos a munkaerő-migrációval kapcsolatban egy szélesebb európai dimenzióval rendelkező „Európa együtt” megközelítést sürgetett. „A munkaerő-migráció alapvetően nemzeti hatáskör, és ez így is marad. Ki kell azonban alakítanunk egy olyan „Európa együtt” megközelítést, amelyben az uniós intézmények, a tagállamok és a civil társadalmi szervezetek együttműködnek az új kezdeményezések megvalósítása és a munkavállalói mobilitási politikák végrehajtásának megkönnyítése érdekében.”

Tatjana Babrauskienė EGSZB-tag, az ülésen elfogadott, a tehetségek mobilitásával foglalkozó csomagról szóló vélemény előadója kiemelte, hogy „az uniós tehetségbázisnak gyakorlatias, felhasználóbarát és megbízható eszköznek kell lennie, amely vonzó a munkavállalók és a munkáltatók számára. Ugyanakkor támogatnia kell a méltányos és etikus legális munkaerő-migrációt.” (at) 

Minden tizedik nő súlyos szegénységben él. Minden harmadik szembesül erőszakkal. Világszerte, többek között az EU-ban is azt látjuk, hogy egyre nagyobb a visszaesés a nők jogai terén. Miközben gyors ütemben közelegnek az európai parlamenti választások és az új Európai Bizottság megalakulása, a folyamatos intézményi és civil társadalmi támogatás kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy előrelépés történjen a nők társadalmi szerepének megerősítése terén.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az április 25-i plenáris ülésén vitát tartott néhány, a nemek közötti egyenlőség ügyét felkaroló fontosabb uniós szervezet részvételével, hogy egyértelművé tegye, hogy az EU következő hivatali időszakában is mindenképpen törekedni kell a nők jogainak érvényesítésére.

A vitán – amelyre egy nappal azután került sor, hogy az Európai Parlament zöld utat adott a nemi alapú erőszak elleni küzdelemről szóló első uniós irányelvnek – az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottsága 68. ülésszakának (UNCSW68) következtetéseit tárgyalták meg. A Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság a legjelentősebb, a nemek közötti egyenlőség megvalósítása terén elért eredmények értékelésére létrehozott nemzetközi fórum a világon. Az idei ülésszak a nők körében tapasztalható szegénységre összpontosított.

A márciusban New Yorkban tartott UNCSW68 munkájához az EGSZB egy nyilatkozattal járult hozzá. Az A gender lens on poverty [A szegénység a nemek szempontjából] című dokumentum 10 olyan területet sorol fel, amelyen fellépésre van szükség a nők gazdasági szerepvállalásának és szociális védelmének biztosítása érdekében.

„Mivel a szegénység nem egyformán érinti az egyes nemek képviselőit, a válaszlépéseink sem lehetnek nemi szempontból semlegesek. A nők ellen elkövetett erőszak hatással van a nőknek a szegénység kockázatával szembeni kitettségére és azon képességükre, hogy egyenlő alapon vegyenek részt a munkaerőpiacon. Ezért csak üdvözölni tudom az Európai Parlamentben a nők nemi alapú erőszakkal és kapcsolati erőszakkal szembeni európai szintű védelméről szóló első irányelvről tartott zárószavazást” – jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke.

Lanfranco Fanti, az egyenlőségért felelős biztos, Helena Dalli kabinetjének tagja szerint a különböző szinteken végzett összehangolt fellépés az Európai Bizottság hivatali ideje alatt számos mérföldkövet ért el; ilyen például a bérek átláthatóságáról szóló uniós irányelv és a gondozási stratégia.

A vita résztvevői szorgalmazták egy a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó uniós tanácsi formáció megalakítását, a nők elleni erőszakkal foglalkozó uniós koordinátori pozíció létrehozását, valamint az egyenlőségért felelős biztos megbízatásának megújítását.

„Szükségünk van az EU politikai támogatására” – mondta el Florence Raes, a UN Women Brussels igazgatója. Az egyenlőség terén tett valódi előrelépés ellenére a nők jogai példátlan mértékben sérülnek, és egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a nemek közötti egyenlőség lekerülhet a prioritások listájáról.

„Ha nő vagy és ráadásul egy kisebbségi csoport tagja, az azt jelenti, hogy küzdened kell. Nem feledhetjük el, hogy az egyenlőség már nem elég: az egyenlőség interszekcionalitást feltételez” – figyelmeztetett Ilaria Todde, a Eurocentralasian Lesbian Community érdekvédelmi igazgatója.

„A nők elleni erőszak világszerte mélyen a patriarchális rendszerekben gyökerezik. Ma végre üdvözölhetjük a nők elleni erőszakról és a kapcsolati erőszakról szóló első uniós irányelv elfogadását” – nyilatkozta Mary Collins, a European Women's Lobby főtitkára. (ll)

Az EGSZB áprilisi plenáris ülésén Maive Rute, az Európai Bizottság belső piacért felelős főigazgató-helyettese és Oliver Röpke, az EGSZB elnöke kiemelte, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét fokozásához kulcsfontosságú az EU versenyképességének megerősítése.

Maive Rute szerint nincs vesztegetni való időnk. Az EU-nak sürgősen lépnie kell, ha fel akar zárkózni és életben akar maradni a világ gazdasági óriásainak túlhatalmával szemben.

Az EU versenyképességének jelenlegi helyzetét értékelve leszögezte: „Radikális változásra van szükségünk. Az egységes piac megvalósításához nem elég a jó szándék – valódi érdekérvényesítésre van szükségünk. Termékeinket és technológiáinkat exportálnunk kell, de a munkahelyeinket nem. Fontos, hogy iparágaink versenyképesek legyenek, és a beruházások itt valósuljanak meg.”

Oliver Röpke hangsúlyozta, hogy a versenyképesség az EU gazdasági sikerének egyik sarokköve, amely ösztönzőleg hat a növekedésre, az innovációra és a jólétre, miközben növeli az EU globális befolyását és rezilienciáját. Hozzátette: „Amikor az európai versenyképességről beszélünk, az embereket kell a vita középpontjába helyeznünk, és biztosítanunk kell, hogy senkit nem hagyunk hátra. A versenyképesség jelentősége végső soron abban mutatkozik meg, hogy miként befolyásolja az emberek és a közösségek jóllétét, lehetőségeit és jólétét. Ezért a versenyképességről szóló viták során prioritásként kell kezelnünk az emberek szükségleteit, jogait és törekvéseit.”

A plenáris ülésen elfogadták a Hosszú távú versenyképességi stratégia című, Emilie Prouzet előadó és Stefano Palmieri társelőadó által kidolgozott véleményt is. (mp)

Ebben az évben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) által partnerségben kidolgozott és működtetett kezdeményezés, a körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformja (ECESP) az EU Tanácsának belga elnökségével és a finnországi székhelyű Körforgásos Gazdasági Világfórummal (WCEF) közösen szervezte meg április 15–16-i kiemelt konferenciáját.

A Square-en, a Brüsszeli Kongresszusi Központban tartott, több mint 1000 résztvevővel és 150 előadóval büszkélkedő konferencia olyan hatásos körforgásos megoldásokat mutatott be, amelyek a legújabb tudományos eredményekre épülnek. Az EGSZB küldöttei megosztották a résztvevőkkel az ECESP sikertörténetét.

Cillian Lohan EGSZB-tag és az ECESP társalapítója szerint az ECESP a „hálózatok hálózata”, amely összekötő kapocsként működik a politikai döntéshozók és a civil társadalom között a körforgásos gazdaság előmozdításában. Anders Ladefoged, az ECESP irányítóbizottságának tagja kiemelte, hogy a platform az együttműködés és a tanulás fórumaként fontos szerepet játszik a körforgásban elért európai eredmények és hiányosságok vizsgálatában. Maria Nikolopoulou EGSZB-tag hangsúlyozta, hogy a platform egyre interaktívabbá válik, amivel elősegíti a párbeszédet is, például olyan kezdeményezések révén, mint a #EUCircularTalks.

A konferencia záróülésén Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos két kezdeményezést jelentett be a körforgásos gazdaságra való globális átállás támogatására: a körforgásos gazdaság európai támogató központját, amelyet az Európai Bizottság 15 millió euróval finanszíroz, valamint a „SWITCH to Circular Economy in East and Southern Africa” programot, amelyhez az Európai Bizottság öt év alatt 40 millió euróval járul hozzá. Az ECESP elkötelezett mindkét kezdeményezés támogatása mellett.

Az EGSZB és az Európai Bizottság által 2017-ben elindított ECESP célja a párbeszéd előmozdítása, a bevált gyakorlatok terjesztése és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos tájékoztatás, hogy az elképzeléseket tettekre lehessen váltani. Az EGSZB aktívan támogatja a körforgásos jelleget; 2015-ben kiemelten támogatta az Európai Unió körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét. A platform egy fajta közös vállalást jelent, hogy valamennyi érdekelt felet arra ösztönözze, hogy tartalommal töltse meg a körforgásos gazdaság vízióját, hogy a párbeszéd és az együttműködés révén felgyorsítsa az átmenetet.(ks)

Az EGSZB „Külkapcsolatok” (REX) szekciója megszervezte a dezinformáció elleni küzdelemről szóló második kampányát és konferenciáját, amelyre a dezinformációval kapcsolatos átfogó és a civil társadalom segítségével megvalósítandó projektjének részeként került sor.

Bulgáriában volt már egy sikeres kampány, ennek a mostani, április 18-i programnak pedig Moldova volt a helyszíne. Az ország ugyanis nemrég hozott létre két célzott testületet – a Stratégiai kommunikációval és a dezinformáció elleni küzdelemmel foglalkozó központot, valamint a Nemzeti Kisebbségek Polgári Kezdeményezéseinek Központját –, hogy ezzel erősítse kapacitásait a stratégiai kommunikáció és párbeszéd terén.

A konferencia szervezésében partnerként részt vett a chișinăui Moldovai Állami Egyetem is.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke azt hangsúlyozta a konferencián, hogy elő kell mozdítani a párbeszédet, és a külföldi beavatkozás és a dezinformáció elleni küzdelembe háttértől és közösségtől függetlenül mindenkit be kell vonni.

A dezinformáció jellemzően a lakosság körében terjed, gyakran horizontálisan, ami azt jelenti, hogy a probléma kezelésének legjobb módját nem egy felülről lefelé irányuló megközelítés jelenti, hanem az emberek gondolkodásra és közvetlen szerepvállalásra késztetése. Itt játszhat döntő szerepet a szervezett civil társadalom, mivel a dezinformáció megbontja társadalmaink szerkezetét.

Ana Revenco, a Stratégiai kommunikációval és a dezinformáció elleni küzdelemmel foglalkozó központ igazgatója, egyben a konferencia egyik fő felszólalója hangsúlyozta, hogy az emberek nem tudnak egyedül megküzdeni a dezinformációval, a központ segítségével viszont hosszú távon jobban fel lehetnének vértezve a mérgező dezinformációval szemben.

„A dezinformáció teljes felszámolása nem reális célkitűzés. Közös erőfeszítéseink célja az álhírek leleplezése és megelőzése, valamint társadalmainkra gyakorolt káros hatásuk enyhítése” – tette hozzá.

Mihai Peicov, a Nemzeti Kisebbségek Polgári Kezdeményezései Központjának vezetője elmondta, hogy a központ létrehozásával a kormány fontos lépést tett annak érdekében, hogy mindenki helyet kapjon a társadalomban. Hozzátette, hogy új oktatási politikákra van szükség a kisebbségek számára.

A konferencián kiemelték, hogy nagyon fontos az oktatás szerepe, és hogy a fiatalokra kell helyezni a hangsúlyt – az észrevételek nagy részét is a konferencia legfiatalabb résztvevői, diákok és újságírók fogalmazták meg.

A konferenciáról készült videót itt tekintheti meg.

#EUvsDisinfo (at)

Az EGSZB „Külkapcsolatok” (REX) szekciója két ülést tartott szerb és montenegrói partnereivel az érintett konzultatív vegyes bizottságok (kvb-k) keretében. Ezek a közös testületek lehetővé teszik a felek civil társadalmi szervezetei számára, hogy figyelemmel kísérjék az ország csatlakozási tárgyalásait, megvitassák a közös érdekű kérdéseket, és felhívják a figyelmet az uniós csatlakozás felé vezető úton megoldandó problémákra.

2024. április 5-én az EGSZB Brüsszelben üdvözölte a konzultatív vegyes bizottság szerb tagjait, hogy megvitassák az EU és Szerbia közötti kapcsolatok és az uniós csatlakozási tárgyalások jelenlegi állását. Megvizsgálták többek között, hogy az új növekedési terv és a Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz milyen lehetőségeket kínál Szerbia számára, és hogy az országban milyen a helyzet a választásokat követően, valamint áttekintették a demokrácia és a jogállamiság helyzetét.

Az eseményen Danijel Apostolović, a Szerb Köztársaság EU melletti képviseletének újonnan kinevezett vezetője is részt vett, és hangsúlyozta az EU és Szerbia egyetértését arról, hogy a Szerbia csatlakozási tárgyalásai szempontjából releváns kérdések tekintetében szorosabb együttműködésre van szükség.

Aurel Laurențiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke hangsúlyozta ezeknek az üléseknek a fontosságát, mivel garantálják a civil társadalom képviselőinek jelenlétét, ezzel is erősítve Szerbiában az európai csatlakozás narratíváját. 

Az ülés közös nyilatkozat elfogadásával zárult, amelyet továbbítani fognak az uniós intézményeknek, valamint a szerbiai kormánynak és helyi önkormányzatoknak.

Az ülésről beszámoló videót itt tekintheti meg.

Május 13-án Nataša Vučkovićot, az EU–Szerbia konzultatív vegyes bizottság tagját választották meg az Európai Szövetség a Helyi Demokráciáért (ALDA) új elnökévé. Az ALDA barcelonai közgyűlésén az EGSZB-t Aurel Laurențiu Plosceanu képviselte, aki gratulált Nataša Vučkovićnak a kinevezéshez. 

******

Az EU–Montenegró konzultatív vegyes bizottság (kvb) 18. ülésére április 16-án került sor Podgoricában, és egyértelmű üzenetet küldött az uniós intézményeknek arról, hogy Montenegró szilárdan elkötelezett amellett, hogy 2028-ra az EU 28. tagállamává váljon.

A kvb tagjai arra ösztönözték szervezeteiket, a nemzeti hatóságokat és az uniós intézményeket, hogy tegyenek meg mindent a jogállamiságra vonatkozó időközi kritériumok teljesítése érdekében. Ha júniusra kedvező jelentés készül e kritériumokra vonatkozóan, az fordulópontot jelent majd az uniós csatlakozási folyamatban, lehetővé téve más fejezetek ideiglenes lezárását.

Decebal-Ștefăniță Padure EGSZB-tag, a kvb társelnöke így nyilatkozott: „A montenegrói hatóságoknak teljesíteniük kell ambiciózus céljaikat, a civil társadalmi szervezeteket pedig be kell vonni a csatlakozási tárgyalások valamennyi szakaszába”. A montenegrói társelnök, Gordana Đurović az összes érdekelt felet arra kérte, hogy támogassák az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy júniusig az Európai Bizottság kedvező jelentést adjon.

A főtárgyaló, Dr. Predrag Zenović rámutatott arra, hogy a civil társadalom fontos szerepet játszik és konkrét segítséget nyújt a tárgyalási folyamatban, és a közvélemény 80%-a támogatja Montenegró uniós tagságát.

Oana Cristina Popa, az EU montenegrói delegációjának vezetője megjegyezte, hogy úgy tűnik, Montenegró végre elérte a kellő stabilitást ahhoz, hogy az uniós csatlakozásra mint stratégiai prioritásra koncentráljon, hozzátéve: „Mindannyian törekedni fogunk annak biztosítására, hogy ezt a lehetőséget ne szalasszuk el.”

Az ülés végén közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyet a stabilizációs és társulási bizottság, a stabilizációs és társulási parlamenti bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Bizottság és Montenegró kormánya elé terjesztenek. (at)

2024. május 4-én, szombaton az EGSZB a hagyományos nyílt nap alkalmából megnyitotta kapuit a nyilvánosság előtt azzal a céllal, hogy tájékoztassa az embereket az EGSZB szerepéről az uniós intézmények sorában, és felhívja a figyelmet a közelgő európai választásokra.

A nap folyamán számos EGSZB-s szervezésű tevékenységre került sor a brüsszeli Jacques Delors épületben. A résztvevők megtekinthették az EGSZB székhelyét, megtudhatták, mit tehet az EGSZB az emberekért, megismerhették az EGSZB szerepét az uniós döntéshozatali folyamatban, és megoszthatták az EGSZB tagjaival, hogy mi fontos a számukra és mi miatt aggódnak.

A látogatóknak arra is lehetőségük nyílt, hogy megtudják, mit csinálnak az EGSZB-tagok a hazájukban, emellett élő rendezvényeken, például interaktív játékokban, egy uniós kvízben és gyerekeknek szervezett arcfestésben is részt vehettek.

Délelőtt az EGSZB megünnepelte annak az EGSZB-tagokból és -alkalmazottakból álló biciklis csoportnak az érkezését is, amely több száz kilométert tekert le Franciaországban és Belgiumban, hogy felhívja a figyelmet az európai választások fontosságára.

Bruno Choix, az EGSZB Munkáltatók Csoportjának tagja vezetésével a biciklis csoport 4 nap alatt 500 km-t tett meg, hogy a franciaországi Caenből Brüsszelbe jusson. A Waterloo-tól az EGSZB brüsszeli székházáig tartó utolsó szakaszon az EGSZB más tagjai és munkatársai is csatlakoztak hozzájuk. (mp)

Április 24-én az EGSZB adott otthont a „20 nap Mariupolban” című ukrán dokumentumfilm vetítésének, amely a legjobb dokumentumfilm kategóriában idén elnyerte az Oscar-díjat.

A film a rendező, Msztyiszlav Csernov újságíró és kollégái 20 drámai napját követi végig 2022 februárjában és márciusában, amikor Mariupol, az Azovi-tenger egyik legfontosabb ukrán kikötője elleni brutális orosz ostromot dokumentálták. Az Associated Press munkatársaiként Csernov és csapata voltak az utolsó külföldi újságírók, akik a városban tartózkodtak, mielőtt azt az orosz hadsereg elfoglalta volna. Az egész világot bejárták azok a megdöbbentő filmfelvételek és fényképek, amelyek többek között egy szülészeti klinika és a gyermekek számára menedékként szolgáló városi színház nagyszabású bombázásáról készültek, tanúbizonyságot téve azokról a borzalmakról, amelyeket a megszálló orosz hadsereg az ukrán civil lakosságra zúdított.

Az Oscar-díjon kívül a „20 nap Mariupolban” számos más rangos díjat is elnyert, többek között a BAFTA-díjat a legjobb dokumentumfilm kategóriájában, a Sundance Filmfesztiválon pedig közönségdíjas lett a „World Cinema (Filmek a világ minden tájáról) – Dokumentumfilm” kategóriában. 

A vetítésen részt vett Oliver Röpke EGSZB-elnök, valamint olyan kiemelt vendégek, mint Őexcellenciája Vszevolod Csencov, Ukrajna Európai Unió melletti képviseletének vezetője, valamint Jevhen Tuzov, a dokumentumfilm egyik főszereplője.

„Ne felejtsük el, hogy mindenek felett áll az a kötelezettségünk, hogy tanúskodjunk a történelmi eseményekről. Ennek a filmnek világos üzenete van: meg kell mutatnunk a világnak, mire képes a gyűlölet. Ne feledkezzünk meg az ukrán emberek áldozatvállalásáról és szívósságáról, amelyet a megpróbáltatások során tanúsítottak. Az a kilátás, hogy Ukrajna az EU tagállama lesz, nemcsak értékeink közösségét bizonyítja, hanem egy szebb jövő reménysugara is” – mondta Oliver Röpke, az EGSZB elnöke. 

„A »20 nap Mariupolban« hátborzongató, de alapvető fontosságú betekintést nyújt az orosz támadás okozta szenvedésekbe. Büszkén állíthatom, hogy ezekben a nehéz időkben az EGSZB szakadatlanul kiállt Ukrajna, és annak tevékeny civil társadalma mellett, így nagyon sokat jelent számunkra, hogy Önök most itt vannak” – mondta Aurel Laurențiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke. Az EGSZB Oroszország agresszív háborújának első napjától kezdve határozottan kiállt Ukrajna és annak civil társadalma mellett, az EU–Ukrajna civil társadalmi platformon keresztül pedig megerősítette együttműködését az ukrán civil társadalmi szervezetekkel. Létrehozta az Ukrajnára vonatkozó információs és támogatási platformot, amely irodákat biztosít az ukrán civil társadalmi szervezetek számára Belgiumban. Útjára indította a „bővítési ország tagjelöltje” kezdeményezést, hogy megossza az EGSZB szakértelmét az ukrán civil társadalmi szervezetekkel. Novemberben egy magas szintű EGSZB-küldöttség Oliver Röpke vezetésével Ukrajnába látogatott, ahol találkozott Julija Szviridenko gazdasági miniszterrel, valamint az ukrán egykamarás parlament (ukránul: Verokhna Rada) és a civil társadalom képviselőivel. Az EGSZB tagjai lerótták tiszteletüket az ukrán háborús áldozatok előtt az ország háborús emlékműveinél. 

Az Andris Gobiņš lett EGSZB-tag kezdeményezésére szervezett filmvetítés ismét megmutatta, hogy az európai civil társadalom szolidaritást vállal Ukrajnával és annak népével. A közönségnek lehetősége nyílt megtekinteni egy az ostrom alatt álló Mariupolnak szentelt fotókiállítást is, amelyet az Ukra-Bel egyesülettel együttműködésben szerveztek, és amelyet a fő rendezvénnyel párhuzamosan mutattak be.

Ha érdekli a belga művészet, mindenképpen nézze meg június 28-ig az „Itt van, a szemünk előtt” elnevezésű kiállítást az EGSZB Jacques Delors épületének (Rue Belliard 99) 6. emeleti átriumában.

A kiállításon az alábbi három tehetséges belga művész alkotásai tekinthetők meg: Luk Vander Plaetse, Hugues Legros és Thibault Choquel. 

A három művész fényképészként, grafikusként és tervezőként tevékenykedik; fotóik pedig azt mutatják be, hogy mennyi szépséget találhatunk hétköznapi dolgok között is. Az „Itt van, a szemünk előtt” kiállításon kategóriákon és embereken átívelő módon és költőien megjelenítve jól keveredik egymással a vadság és a szelídség.

A kiállítást az EGSZB belga tagjai szervezték egy koordinátori csoport segítségével, a 2024. július 1-jéig tartó soros belga tanácsi elnökség keretében. A szervezők abból indultak ki, hogy az elnökség lehetőség ad arra, hogy bemutassák országukat, és Európában és külföldön is népszerűsítsék a belga kultúrát. (ll)