Giuseppe Guerini cikke
EGSZB, Civil társadalmi szervezetek csoportja

Az elmúlt évben az Európai Bizottság és az Európai Tanács megbízta Mario Draghit és Enrico Lettát, hogy készítsenek jelentést az EU versenyképességéről, illetve az egységes piac javításáról. Ezek a jelentések ambiciózus politikai menetrendet határoznak meg az Európai Unió számára, amely ütemtervként és viszonyítási alapként szolgál annak értékeléséhez, hogy az intézmények és a politikai döntéshozók mennyire elkötelezettek az EU jövőjének alakítása mellett, illetve milyen mennyire képesek erre a feladatra.

Ezek a jelentések felhasználhatók annak felmérésére, hogy az intézmények és a vezetők mennyire hatékonyan reagálnak napjaink összetett kihívásaira.

A jelentésekről szóló EGSZB-vélemény értékes eszköz az új politikai ciklus első lépéseinek értékeléséhez. E lépések közül az elsőt az Európai Bizottság által január 29-én elindított versenyképességi iránytű jelenti. Számos olyan kiemelt fontosságú javaslatot tartalmaz, amelyeket véleményünk is hangsúlyoz. Ilyen például a versenyképességi szakadék megszüntetése, az egységes piac kiteljesítése, a szabályozás dereguláció nélküli egyszerűsítése, valamint annak elismerése, hogy a versenyképesség az emberektől és a készségektől függ.

A versenyképességi szakadékon túl azonban hiányoznak a konkrét intézkedések. Az Európai Bizottság előterjesztett már stratégiai dokumentumokat, közleményeket és kötelezettségvállalásokat, a kézzelfogható intézkedésektől azonban még több hónap választ el bennünket. Ez a késlekedés rávilágít arra, hogy – amint azt véleményünkben is megjegyeztük – az uniós intézményeknek és a tagállamoknak vitát kell kezdeményezniük az EU alapvető szabályairól és arról, hogy a jelenlegi Szerződések mennyire relevánsak napjaink kihívásainak kezelésében, hiszen utóbbiak gyors fellépést igényelnek.

A gyors intézkedések nem jelentik a minőség elhanyagolását. Az Európai Bizottság ezt 2020-ban már bizonyította, amikor gyorsan végrehajtotta a Next Generation EU kezdeményezést. Ma ugyanilyen agilisnek kell lennie.

E célok eléréséhez sokrétű megközelítésre van szükség. Az egységes piac gyors kiteljesítése létfontosságú, de együtt kell járnia a környezeti fenntarthatóság, a gazdasági jólét, valamint a társadalmi és területi kohézió iránti határozott elkötelezettséggel, mivel ezek a versenyképesség kulcsfontosságú mozgatórugói.

Ehhez olyan koherens iparpolitikára is szükség van, amely túlmutat az eltérő nemzeti megközelítéseken, és amelyet stratégiai adóügyi és vámügyi ösztönzők támogatnak. Ugyanakkor a dinamikusabb üzleti környezet előmozdításához elengedhetetlen a bürokratikus terhek és a megfelelési költségek intelligensebb szabályozás és egyszerűsített adminisztratív folyamatok révén történő mérséklése.

Az energiaágazatban elengedhetetlen a tagállamok és a világ más gazdaságai közötti árkülönbségek csökkentése. Ehhez növelni kell a megújuló energiába történő beruházásokat, biztosítva ezáltal a versenyképesebb és fenntarthatóbb energiapiacot.

E törekvések támogatása érdekében az EU-nak közös politikát kell kidolgoznia az európai közjavakra vonatkozóan, egyértelműen meghatározva stratégiai prioritásait és megerősítve szerepét a globális színtéren.

Az EGSZB továbbra is nyomon fogja követni e politikák végrehajtását, biztosítva, hogy az európai civil társadalom véleményét meghallgassák és figyelembe vegyék.