Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke

A jövő munkahelyei olyan készségeket igényelnek, amelyekkel megvalósítható a zöld és digitális átállás, illetve kezelhetők a demográfiai változások. Hogyan biztosíthatjuk, hogy a képzésbe és átképzésbe való beruházás során ezek az intézkedések a legkiszolgáltatottabbakhoz is eljussanak? Jelenleg milyen szakadékokról beszélhetünk a készségek terén, és azok hogyan kapcsolódnak a szegénységhez?

Július 10-én az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportja egy tematikus vita keretében vizsgálta meg ezeket a kérdéseket. A vitaalkalom egyben útjára indított egy új EGSZB-tanulmányt is, amely azt vizsgálja, hogy Hogyan lehet felszámolni a készségszegénységet a legkiszolgáltatottabbak körében? A csoport kérésére az EGSZB rendelte meg a tanulmányt a készségek európai évével (2023) összefüggésben. A tanulmány megvizsgálja a készségszegénységet, mint új fogalmat, megpróbálja azt definiálni, feltárja annak lehetséges okait és a szóba jövő megoldásokat, megnyitva az utat a témával kapcsolatos jövőbeli további kutatások előtt. Egyik következtetése, hogy a civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak a továbbképzést igénylő kiszolgáltatott személyek azonosításában és támogatásában, aminek során szorosan együtt kell működniük a helyi közösségekkel és hatóságokkal, ki kell aknázniuk kapcsolatrendszereiket, és biztosítaniuk kell, hogy senki se maradjon le az oktatás és a készségfejlesztés terén.

A vitában részt vett Juliana Wahlgren, az Európai Szegénységellenes Hálózat (EAPN) igazgatója, aki a készségekhez való hozzáférést befolyásoló mögöttes tényezőkről beszélt, valamint Agnieszka Maj, a tanulmányt készítő Szociális és Gazdasági Kutatói Központ (CASE) kutatója.

A tematikus vitáról szóló teljes cikk és a szerzőkkel készült interjú a rendezvény honlapján olvasható.

A tanulmány és annak összefoglalója itt érhető el.