Dafina Peci, az Albán Nemzeti Ifjúsági Kongresszus ügyvezető igazgatója 

A fiatalok nemcsak jövőbeli vezetőként, de itt és most is fontos partnerek az együttműködésben. A társadalom fejlődése szempontjából létfontosságú a lendületük, képzelőerejük és akaratuk ahhoz, hogy valóra váltsanak nagyszerű ötleteket. A fiatalok aktív szerepvállalása előmozdítja a demokratikus értékeket, a társadalmi haladást és a személyes fejlődést. A döntéshozók sokat tanulhatnak tőlük a figyelmet igénylő problémákról. 

Az albán fiatalok rendkívül lelkesen várják az uniós integrációt, de lelkesedésükhöz nem társulnak megfelelő információk, ismeretek vagy részvételi eszközök. 

Albánia sokat nyerhetne azzal, hogy lehetővé teszi a fiatalok számára az érdemi részvételt különféle programokban és projektekben, aminek segítségével a fiatal albánok kifejezhetik szükségleteiket és prioritásaikat, és lépéseket tehetnek a számukra fontos változások elindítása érdekében. 

Az Albán Nemzeti Ifjúsági Kongresszus folyamatos együttműködése a fiatalokkal nagyrészt arra összpontosított, hogy megértsük, milyen mértékben változtatta meg a társadalmat a civil társadalmi aktivizmus és a fiatalok részvétele. A fiatalok tevékenységeinek és Albánia uniós integrációs folyamatában való részvételének megerősítése érdekében elengedhetetlen, hogy komolyan vegyük a leszűrt tanulságokat, kezdve a fiatalokat előtérbe helyező erős partnerségekkel, az ifjúságba mint értékbe való befektetéssel, valamint az összes érdekelt fél közötti szinergiák előmozdításával. Véleményem szerint ezek döntően fontos szempontok. 

Partnerség a fiatalokkal és a civil társadalommal az uniós integrációs folyamat előmozdítása érdekében Albániában

A fiatalok jelentik számunkra az igazi reményt, és ők tehetnek a legtöbbet a változásért is, segítve Albániát az előrelépésben – nemcsak egy jobb jövő felé, hanem a minél szebb jelen felé is. Vannnak eszméik, van bátorságuk és akaratuk is ahhoz, hogy még a leghihetetlenebb, legnehezebb elképzeléseket is életre keltsék. Azok a serdülők, akik aktívan részt vesznek a társadalomban, nemcsak személyes és társadalmi fejlődésüket erősítik, hanem demokratikusabb társadalmat is építenek, és értékes perspektívákat kínálnak a döntéshozóknak számos megoldandó kérdéshez és tendenciához. A fiatalok felvértezése és szerepvállalása a szükségleteikkel és céljaikkal foglalkozó tevékenységekben és programokban való érdemi részvételük révén rendkívül előnyös lenne Albánia számára. 

A részvétel nemcsak egy alapvető emberi jogi koncepció, hanem gyakorlati eszköz is arra, hogy mindenki számára előmozdítsuk az aktív polgári szerepvállalást. Még ha a szavazólap leadása és a jelöltként való indulás a demokratikus szerepvállalás alapvető eleme is, a fiatalok mindennapi életben való részvétele többet jelent ezeknél a tevékenységeknél. Az aktív polgári szerepvállalás előfeltételei közé tartozik a részvételhez való jog és a részvételi lehetőség, de az is, hogy rendelkezzünk eszközökkel, mozgástérrel és szükség esetén pénzügyi támogatással is ahhoz, hogy befolyásolni tudjuk a döntéshozatalt, és részt tudjunk venni olyan fellépésekben és tevékenységekben, amelyek erősítik, megtartják és reziliensebbé teszik a társadalmat. 

Ebben az értelemben a civil társadalmi szervezetek hálózatainak bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy további helyszíneket biztosítsunk a fiatalok bevonására és szerepvállalására. A civil társadalmi szervezetek az együttműködés, a hálózatépítés és a szinergiák megteremtése révén bevált gyakorlatokat gyűjthetnek, tanulhatnak egymástól, információkat oszthatnak meg egymással és új ötletekre bukkanhatnak. Emellett arra is lehetőségük nyílik, hogy közösen végzett munkájuk pillérei között többletforrásokat osszanak fel, és összehangolják az intézkedéseket és programokat. A civil társadalmi szervezetek által végzett munka előmozdítja a fiatalok szerepvállalását, ami az ifjúsági csoportok társadalmi képviseletének és részvételének megerősítését is segíti. 

Remélem, hogy annak a potenciálnak és innovációnak a hasznosítása érdekében, amellyel a fiatalok a társadalmi, kulturális és gazdasági növekedés útjának kijelölése révén az albán társadalmat szolgálhatják, megvalósul ez a terjeszkedés, aktív szerepvállalásra buzdítva a fiatalokat és a civil társadalmat. 

Még hosszú az út előttünk és több erőfeszítést kell tennünk, ha fokozni akarjuk a fiatalok társadalomban való érdemi, aktív részvételét, képviseletét és vezető szerepét. A fiatalok bevonásához az is fontos, hogy kialakítsunk és prioritásként kezeljünk olyan tereket, ahol a fiatalok hozzáférhetnek információkhoz, és lehetőséget kapnak a párbeszédre és az ismeretátadásra társaikkal, illetve különféle érdekelt felekkel és döntéshozókkal.

Az uniós ifjúsági teszt azt hivatott elősegíteni, hogy a fiatalok nagyobb mértékben vegyenek részt a szakpolitikai döntéshozatalban. Az EGSZB-nél zajló uniós ifjúsági tesztre való jelentkezés nemrég zárult le. Katrīna Leitāne, az EGSZB ifjúsági csoportjának elnöke elárulta nekünk, hogy mire számíthatnak azok az ifjúsági szervezetek, amelyeket kiválasztottak az EGSZB-s munkákban való részvételre.

Katrīna Leitāne, az EGSZB ifjúsági csoportjának elnöke

A fiatalok szempontjai világszerte alulreprezentáltak a politikai döntéshozatalban, pedig az ifjúság hajlandó, képes és kész is részt venni ezekben a folyamatokban. Azzal, hogy a fiatalok szempontjait is beépítjük az EGSZB-s munkába, reprezentatívabb és reziliensebb uniós szakpolitikákat kapunk. Az európai civil társadalom képviselőjeként az EGSZB-nek kell lennie annak a fő uniós intézménynek, amely megjeleníti a fiatalok érdekeit is. 

Az EGSZB már néhány éve dolgozik azon, hogy miként integrálhatná jobban az európai fiatalok véleményét saját munkájába és az uniós döntéshozatali folyamatba. Az EGSZB ifjúsági csoportja egy évvel ezelőtt jött létre, hogy hivatalossá tegye a fiatalok részvételét. Az uniós ifjúsági tesztről szóló, 2022 szeptemberében közzétett véleménye révén az EGSZB lett az első olyan uniós intézmény, amely valóban elkötelezte magát az uniós ifjúsági teszt végrehajtása mellett. 2024 áprilisában az EGSZB újabb nagy előrelépést tett, amikor jóváhagyott egy módszertant azzal kapcsolatban, hogy miként kell alkalmazni az uniós ifjúsági tesztet az EGSZB-nél. 

Az uniós ifjúsági teszt olyan eszköz, amelynek célja, hogy erősítse a fiatalok részvételét és a fiatalok szempontjainak általános érvényesülését a szakpolitikai döntéshozatalban. Konzultációt, hatásvizsgálatot és kockázatcsökkentő intézkedéseket is magában foglal. Az EGSZB-nél mindez azt jelenti, hogy bizonyos vélemények kidolgozása során ifjúsági képviselők fognak együttműködni az EGSZB tagjaival. Konkrétan arról van szó, hogy ifjúsági képviselők részt vesznek az üléseken és meghallgatásokon, írásbeli észrevételeket tesznek, és adott esetben nyomon követik a vélemények utóéletét. Az összes érdekelt ifjúsági szervezet nevében véleményenként egy ifjúsági képviselő fog így dolgozni. 

A kezdeményezés jelenleg végrehajtási szakaszban van. Ez év júniusában nyílt pályázati felhívást tettünk közzé ifjúsági szervezetek számára, és több mint 100 pályázat érkezett intézményünkhöz. A kiválasztott ifjúsági szervezeteket rendszeresen tájékoztatjuk majd az újonnan készülő véleményekről, és megkérdezzük őket, hogy szeretnének-e ők is bármelyik jövőbeli véleményen dolgozni. Végül a szekciók, illetve a CCMI elnökségei döntenek arról, hogy mely vélemények esetében alkalmazzuk majd az EGSZB-nél az uniós ifjúsági tesztet. 

Egy nagyon sikeres kísérleti projekt tapasztalatai segítették az ifjúsági csoportot ennek a módszertannak a kidolgozásában. Az EGSZB minden szekciója, illetve a CCMI kiválasztott egy-egy véleményt, amelynek kidolgozásába sikeresen bevonta a fiatalok képviselőjét – összesen 20 főt. A szóban forgó vélemények témái eltérőek voltak: az európai szemesztertől a demokrácia védelméig sok kérdést felöleltek. 

Az EGSZB ifjúsági csoportja most azon dolgozik, hogy megtalálja az ifjúsági szervezetek érdemi bevonásának legjobb módját. A következő lépés, hogy elkezdjük alkalmazni a kezdeményezést, és a folyamat során rendszeresen felülvizsgáljuk és javítsuk azt.

Ha többet szeretne megtudni, látogasson el weboldalunkra: Uniós ifjúsági teszt az EGSZB-nél, vagy vegye fel a kapcsolatot a titkársággal a youtheesc@eesc.europa.eu e-mail-címen. 

Az EGSZB Munkavállalók csoportja 

Jelenleg több mint 1200 európai üzemi tanács működik a nagy multinacionális vállalatoknál. Ezek a testületek fontos eszközei a munkahelyi demokrácia biztosításának, mivel jogukban áll, hogy a vállalat központi vezetésétől tájékoztatást kapjanak a transznacionális kérdésekről, és elmondhassák véleményüket. Ezek a kérdések magukban foglalják a gazdasági és pénzügyi helyzetet, valamint a foglalkoztatás, a beruházások vagy az új munkamódszerek várható alakulását. Az európai üzemi tanácsoknak nincs joguk megállapodásokról tárgyalni. 

Mivel a vállalati döntéseket elsősorban a központban hozzák, de a vállalat minden területén végrehajtják, e testületek jelentősége egyre nő. Az európai üzemi tanácsok segítenek a munkavállalók képviselőinek abban, hogy jobban megértsék a vállalati döntéseket. Ugyanakkor a megfelelő tájékoztatás és konzultáció segíthet a vezetőségnek abban, hogy döntéseit úgy alakítsa ki, hogy azok minden országban zökkenőmentesen végrehajthatók legyenek. 

Számos jel utal azonban arra, hogy az európai üzemi tanácsokról szóló jelenlegi (2009-ben elfogadott) irányelv és annak végrehajtása súlyos hiányosságokat mutat. Az egyik legfontosabb az, hogy számos európai üzemi tanácsnak nincs lehetősége arra, hogy jogainak megsértése esetén bírósághoz forduljon. A korábbi bírósági eljárások és ítéletek elemzése jogbizonytalanságot állapított meg, különösen a „tájékoztatás”, a „konzultáció”, a „transznacionális” és a „titoktartás” fogalommeghatározását, valamint az európai üzemi tanácsok szakértő kinevezésére vonatkozó jogát illetően (például jogi segítségnyújtás vagy szakszervezeti képviselők esetében). Ezenkívül számos elavult szabályozást a jelenlegi globális helyzethez kell igazítani. 

A vállalatok és munkavállalóik sokrétű kihívásokkal néznek szembe: digitalizáció, éghajlatváltozás elleni küzdelem, demográfiai változások és készségek. Az ilyen változások zavart okozhatnak, és hatással lehetnek a vállalat versenyképességére, valamint a társadalombiztosításra és a munkavállalók termelékenységére. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a hatékony tájékoztatás és konzultáció, illetve a munkavállalók részvételi jogai erősítik a vállalati döntések fenntarthatóságát és versenyképességét, ami viszont arra utal, hogy az európai üzemi tanácsok döntő szerepet játszhatnak az igazságos átmenet megvalósításában. 

Ezért a jogbiztonság és az európai üzemi tanácsok megfelelő működésének biztosítása érdekében szükség van az irányelv felülvizsgálatára. Az irányelv felülvizsgálatának gyors és zökkenőmentes végrehajtása orvosolja a meglévő hiányosságokat, és felkészíti az európai üzemi tanácsokat a jövő kihívásaira. Az EGSZB véleménye értékeli az Európai Bizottság javaslatát, és számos konkrét javaslatot tesz a jogalkotóknak az irányelv további javítására.

Az EGSZB új programot indított, hogy továbbfejlessze kapcsolatait a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok (nemzeti gszt-k) közösségével. A kezdeményezés célja, hogy rendszeresebb eszmecserét tegyen lehetővé kiemelt témákról, tervezett véleményekről és jelentésekről, valamint bevált gyakorlatokról.

Az első ilyen eszmecserére márciusban került sor Franciaországban, amikor Katrīna Leitāne, az EGSZB ifjúsági csoportjának elnöke kétnapos látogatást tett a Francia Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Tanácsnál, hogy eszmecserét folytasson az ifjúságpolitikáról. Az eredmény? Új ötletek az ifjúsági menetrend uniós és nemzeti szintű népszerűsítésére, a fiatalok elvárásainak általános megjelenítésére az EGSZB tevékenységeiben, valamint találkozókra olyan új kollégákkal, akik ugyanazon a területen dolgoznak egy tagállamban. 

Ebben a videóban Katrīna Leitāne ismerteti a Francia Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Tanácsnál tett munkalátogatásával és gyümölcsöző eszmecseréivel kapcsolatos benyomásait. 

A csereprogramra vonatkozó további információkért látogasson el honlapunkra. 

További tájékoztatásért kérjük, keresse a nemzeti gazdasági és szociális tanácsokkal és a civil társadalommal ápolt kapcsolatokért felelős osztályunkat (EESC-ESCS-relations@eesc.europa.eu).

Az EGSZB azzal, hogy az ifjúsági szervezeteket az EGSZB ifjúsági tesztjében való részvételre buzdította, rámutatott, mennyire fontos, hogy az ifjúsági szempontokat beépítsék az uniós szakpolitikákba. A kezdeményezés célja, hogy a politikai döntéshozatalban felerősödjön a fiatalok hangja. 

Legutóbbi pályázati felhívásában az EGSZB arra kérte az ifjúsági szervezeteket, hogy jelentkezzenek az EGSZB ifjúsági tesztjére, 2024. június 30-i határidővel. A kiválasztott szervezetek kijelölik azokat az EGSZB-véleményeket, amelyeket szívesen befolyásolnának, részt vesznek az üléseken és meghallgatásokon, és írásbeli hozzájárulásokat nyújtanak be. Olyan szervezetek jogosultak a részvételre, amelyek demokratikus úton jöttek létre, tiszteletben tartják az emberi jogok európai egyezményének elveit, és tevékenységeik vagy döntéshozó szerveik fiatalok irányítása alatt állnak. 

Tavaly az EGSZB már kipróbálta ezt a tesztet, lehetővé téve a fiatalok képviselői számára, hogy Európa-szerte hozzászóljanak olyan fontos kérdésekről folytatott vitákhoz, mint a demokrácia, a közös agrárpolitika, illetve az EU és az Egyesült Királyság közötti ifjúsági szerepvállalás. A kísérleti projekt sikerének köszönhetően a tesztből állandó eszköz lett, és az EGSZB hasonló intézkedések elfogadására kéri a többi uniós intézményt is. 

Egy közelmúltbeli plenáris vitán a fiatalok képviselői megelégedéssel nyugtázták a kezdeményezést, amely a hagyományosan ifjúságközpontú (például az éghajlati válsággal kapcsolatos) témákon túlmenően is biztosítja részvételüket. 

Oliver Röpke EGSZB-elnök a kezdeményezést alapvető politikai kötelezettségvállalásként emelte ki, hangsúlyozva, hogy a fiataloknak folyamatosan részt kell venniük az uniós döntéshozatali folyamatban. Megjegyezte, hogy nem elég, ha csak a választások alkalmával hallgatják meg a fiatalok véleményét, és az ifjúsági teszt rendszeres lehetőséget biztosít a fiataloknak arra, hogy hozzászóljanak az uniós szakpolitikákhoz. 

Katrīna Leitāne, az EGSZB ifjúsági szerepvállalással foglalkozó ad hoc csoportjának elnöke felhívta a figyelmet a fiatalok véleményének az uniós döntéshozatalba való integrálása terén elért eredményekre, megjegyezve, hogy az ifjúsági teszt élő dokumentum, amelyet a tapasztalatok táplálnak majd. Elias Dray, az Európai Ifjúsági Fórum alelnöke méltatta az EGSZB-t a vezető szerepéért, és arra ösztönözte az ifjúsági szervezeteket, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, így gondoskodva arról, hogy nézőpontjaik formálják az EGSZB jövőbeli véleményeit. 

Bora Muzhaqi, Albánia ifjúsági és gyermekügyi minisztere szintén részt vett az EGSZB plenáris ülésén. Hazája példát szeretne mutatni az ifjúságpolitika terén, rávilágítva a külön ifjúságügyi felelősök értékére az illetékes hivatalban. „Őszinte meggyőződésem, hogy a fiatalokkal és fiatalokért ma végzett munkánkkal a jövőre készítjük fel fiataljainkat... lehetővé tesszük, hogy irányítsák a jelent annak érdekében, hogy fenntartható és ökológiailag sokszínű bolygót örököljenek.”

Az EGSZB kiváló munkakapcsolatban áll Albániával, jó példát mutatva arra, hogy a transznacionális partnerség kulcsszerepet játszik a fiatalok részvételének előmozdításában a kormányzás minden szintjén.

Az EGSZB 2022 szeptemberében fogadta el az uniós ifjúsági tesztről szóló véleményét, és azóta is elkötelezetten támogatja ezt a kezdeményezést. Az EGSZB újabb és újabb erőfeszítésekkel – többek között a „Your Europe, Your Say!” (A Te Európád, a Te szavad!) elnevezésű éves rendezvénnyel – bizonyítja, hogy céljának tekinti a fiatalok uniós döntéshozatali folyamatban való részvételének fokozását. 

A 2024 márciusában tartott rendezvény ajánlásai a következő uniós vezetőket szólítják meg, és online elérhetők. (ks)

Az Európai Bizottság azt a célt javasolta, hogy 2040-ig 90%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, így 2050-re megvalósulhasson a klímasemlegesség. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) májusi plenáris ülésén támogatta ezt a célkitűzést, hangsúlyozva, hogy ezek a célok összhangban vannak a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozására irányuló tudományos ajánlásokkal. 

Támogatását felajánlva az EGSZB kiemelte annak fontosságát, hogy méltányosan kell hozzájárulni a globális éghajlat-politikai erőfeszítésekhez, ugyanakkor biztosítva az európai iparágak versenyképességét az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás során. Teppo Säkkinen, a 2040-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célkitűzésről szóló vélemény előadója hangsúlyozta, hogy az ipar, a közlekedés és az épületek dekarbonizációjához 2040-ig szén-dioxid-mentes villamosenergia-rendszerre van szükség, és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése révén valódi kibocsátáscsökkentést szorgalmazott. 

Az EGSZB óva int attól, hogy túlzott mértékben támaszkodjanak a szén-dioxid-eltávolításra, olyan kockázatok miatt, mint az erdőtüzek és a kártevők, és kiegyensúlyozott megközelítést sürget a kibocsátáscsökkentés és a szén-dioxid-eltávolítás között. Az uniós éghajlat-politika következő szakaszának a beruházásokra, a szilárd gazdaság megteremtésére, az energiabiztonság fokozására és a minőségi munkahelyek teremtésére kell összpontosítania. Ehhez kulcsfontosságú a 2030-ra kitűzött 55%-os kibocsátáscsökkentési cél elérése és az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag végrehajtása. 

Az EGSZB azt szorgalmazza, hogy 2040-ig szén-dioxid-mentes legyen a villamosenergia-termelési ágazat, ezt pedig a dekarbonizált fűtés és hűtés kövesse. A tiszta és megfizethető energia elengedhetetlen az ipar, az épületek és a közlekedés dekarbonizációjához. 

Az EGSZB az agrár-élelmiszeripari ágazatra vonatkozóan is javasolt kibocsátáscsökkentési célértéket, amelyet az élelmezésbiztonság garantálása érdekében a mezőgazdasági termelőkkel és az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd keretében dolgoztak ki, és amely figyelembe veszi az EU-szerte különböző természeti körülményeket. 

A nyilvánosság támogatása és az érdekelt felek bevonása kulcsfontosságú a 2040-es cél eléréséhez. Az EGSZB ezért széles körű – többek között a szociális partnerekkel, a civil társadalommal és a polgárokkal folytatott – párbeszédre szólít fel a célok meghatározása és a szakpolitikák kidolgozása során. 

Mivel az EU jelenleg dolgozza ki a 2040-es célokra irányuló jogalkotási javaslatot, az EGSZB hangsúlyozza, hogy Európa globális versenyképességének és ipari bázisának megtartása, valamint ugyanakkor a magas szintű környezetvédelmi és szociális normák fenntartása érdekében átfogó versenyképességi vizsgálatra van szükség más jelentős gazdaságokkal szemben. (ks)

Májusi plenáris ülésén az EGSZB két véleményt fogadott el, amelyekben a kohéziós politika – a regionális fejlesztést célzó első számú uniós finanszírozási eszköz – kulcsfontosságú szerepét hangsúlyozta a jövőbeli bővítésekben. Az EGSZB többek között azt kérte, hogy a csatlakozás utáni lehetséges kihívások – például a kivándorlással és a jogállamisággal kapcsolatos aggályok – kezelése érdekében a csatlakozási szerződésekbe építsenek be a megfelelés biztosítására szolgáló eszközöket. 

Új ajánlásaiban az EGSZB hangsúlyozta a civil társadalmi szervezetek integrálásának és szerepvállalásának fontosságát a kohéziós alapok hatékony felhasználása érdekében. A kohéziós politika sikerét nemcsak gazdasági beruházásokban, hanem területi és társadalmi eredményekben is mérik. A közigazgatási kapacitások megerősítése elengedhetetlen a kohézió megvalósításához. 

A plenáris vitán – amelyen részt vett Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos és Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Európai Bizottsága (RB) elnöke – hangsúlyt kapott, mennyire fontos az előcsatlakozási támogatás és a civil társadalmi szervezetek megerősítése. 

Oliver Röpke EGSZB-elnök és más felszólalók hangsúlyozták, hogy szilárd kohéziós politikára van szükség az EU bővítésével járó kihívások kezelése és az EU széttagolódásának megelőzése érdekében. A támogatásnak a tagjelölt régiókra szabása elengedhetetlen a béke és a jólét szempontjából. Ezen a téren a legfontosabb ajánlások az oktatás megerősítéséről, a civil társadalmi szervezetek bevonásáról, valamint különleges mechanizmusok alkalmazásáról szóltak olyan országok számára, mint például Ukrajna. 

Az EGSZB azokról a szélesebb körű hatásokról is említést tett, amelyeket a bővítés a jelenlegi tagállamokra gyakorol, kiemelve, hogy további forrásokra van szükség az érintett régiók számára. A 9. kohéziós jelentés szorgalmazza, hogy az új kihívásokhoz a kkv-kba való beruházás, a helyi közigazgatás megerősítése és a foglalkoztatáshoz való méltányos hozzáférés támogatása révén alkalmazkodjunk. A dinamikus kohéziós politika létfontosságú az EU gazdasági potenciáljának felszabadításához és az új tagállamok tényleges integrációjának biztosításához (tk).

Ha Európában minden beteg számára egyenlő hozzáférést akarunk biztosítani a rákbetegségek kezeléséhez, az Európai Uniónak a nukleáris medicinát és a radioizotóp-ellátást kiemelt prioritássá kell tennie. 

Az EU-nak és tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy az orvosi radiológiai és nukleáris technológiákhoz szükséges finanszírozás rendelkezésre álljon. Ezzel egyidejűleg fokozniuk kell együttműködésüket a radioizotópok beszerzése előtt álló szabályozási akadályok felszámolása érdekében, és csökkenteniük kell a harmadik országoktól való függőségüket a nyersanyagok tekintetében. 

Ezt a végső célt szem előtt tartva az EGSZB a májusi plenáris ülésén véleményt fogadott el Európai rákellenes terv: Az orvosi radioizotóp-ellátás biztonságát szolgáló hajtóerők címmel, amelyben hangsúlyozza, hogy minden követ meg kell mozgatni a rák elleni küzdelem érdekében. 

Alena Mastantuono és Philippe Charry előadók egyaránt szilárdan meg voltak győződve arról, hogy a radioizotópok európai ellátásának jobb biztosítása és a betegek növekvő igényeinek kielégítése csak „bátor politikai döntésekkel és megbízható szabályozással érhető el”. 

Évente közel tízmillió uniós beteget segít a nukleáris orvosi képalkotás, ha különböző betegségek – például rák és szívbetegség – diagnosztizálásáról van szó. A radioizotópokat használó radiológiai és nukleáris technológiák kulcsfontosságúak a rák elleni küzdelem valamennyi ellátási szakaszában, a korai felismerésben, a diagnózisban, a kezelésben és a palliatív ellátásban. (mp)

Stefano Mallia, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Munkáltatók csoportjának elnöke 

Túl vagyunk az uniós választásokon és az eredmények kiértékelésén. Egyértelmű, hogy viharos időket élünk. A konzervatív pártok sikere megakadályozta a szélsőjobboldal földcsuszamlásszerű győzelmét. Annak ellenére, hogy a jobbközép tartani tudta pozícióját, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a keményvonalas jobboldal erősebb lesz az új Európai Parlamentben, ami megnehezíti majd a kulcsfontosságú kérdésekről való szavazást. Ebből már kaphattunk ízelítőt, amikor az EPP-nek tavaly majdnem sikerült egy jobboldali blokkoló többséget létrehoznia, hogy meghiúsítson egy természet helyreállításáról szóló jogszabályt. 

A vállalkozások elsősorban az iparpolitika és a gazdasági biztonság terén elért haladás biztosítása miatt aggódnak. Ez különösen a technológia, a kritikus fontosságú nyersanyagok, a félvezetők, az elektromos járművek, a gazdasági reziliencia és az általános versenyképesség területeit érinti. Alapvető fontosságú az egységes piac megerősítése és a magánberuházások fellendítése egy valódi tőkepiaci unió révén. Képes lesz-e az új Európai Parlament megbirkózni ezzel a feladattal? 

Nincs más választásunk, mint hogy olyan globális hatalmakkal versenyezzünk, mint Kína és az Egyesült Államok. 

2008-ban az euróövezet és az USA bruttó hazai terméke (GDP) folyó árakon 14,2 billió USD, illetve 14,8 billió USD (13,1 billió EUR, illetve 13,6 billió EUR) volt. Tizenöt évvel később az euroövezet GDP-je valamivel meghaladja a 15 billió dollárt, míg az USA GDP-je 26,9 billió dollárra emelkedett. Ha az öt legnagyobb európai gazdaság – Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Spanyolország – 1997 és 2022 között Amerikához hasonló termelékenységnövekedési rátát ért volna el, egy főre jutó GDP-jük vásárlóerő-paritásban kifejezve átlagosan közel 13 000 dollárral (12 000 EUR) lenne magasabb. És ezek nem csak üres számok. 

Az EU pozitív kereskedelmi mérlege miatt sokan hosszú évekig nem vették észre, hogy versenyképességünk veszélyben van. Bíztunk a globálisan egyenlő versenyfeltételekben és a szabályokon alapuló nemzetközi rendben, és azt vártuk, hogy mások is ugyanezt tegyék. A világ azonban most gyorsan változik. Az EU-nak fokoznia kell erőfeszítéseit, és gyorsan kell reagálnia mindazokra a figyelmeztetésekre, amelyeket eddig figyelmen kívül hagyott. Reméljük, hogy ez az Európai Parlament megbirkózik majd e feladattal, és nem korlátozza magát puszta pártpolitikára.