A villamosenergia-piacot úgy kell megreformálni, hogy az ne csak a 2050-re kitűzött klímasemlegességi céloknak feleljen meg. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szerint kiemelten fontos az ellátás biztonságának, a stabil és megfizethető áraknak, valamint az energiához való jognak a biztosítása a kiszolgáltatott csoportok védelme érdekében.

A villamosenergia-ellátás és -árazás jövője az EU-ban címmel januárban kiadott, Jan Dirx és Thomas Kattnig által kidolgozott véleményben az EGSZB egy olyan modellt szorgalmaz, amely szükség esetén kormányzati szabályozással, és lehetőség szerint magánvállalkozások bevonásával működik. Javasolja egy e-eszköz létrehozását,

mely a kormány által létrehozott vállalat formáját öltheti, és amely árjegyzői szerepet lát el a villamosenergia-piacon a klímasemlegesség, az ellátásbiztonság, valamint a stabil és megfizethető árak elérésére törekedve.

Az EGSZB szerint a villamosenergia-piacon szükséges változtatásokat három szakaszban kell végrehajtani:

• 1. szakasz – mostantól 2030-ig

  Az e-eszköz a (szén-dioxid-kibocsátással nem járó) villamosenergia-termelés szerkezetével fogja bővíteni a portfólióját. Ebben az időszakban az áramkereskedésre másnapi kereskedési alapon fog sor kerülni, ugyanakkor növekedni fog az e-eszköz piaci befolyása.

• 2. szakasz – 2030–2040

  Az e-eszköz árjegyzői pozícióba fog kerülni, és ellátási szerződések révén a piac kínálati oldalának megfelelő részét ellenőrizni fogja. A másnapi kereskedés ennek megfelelően kiigazításra kerül ebben az időszakban.

• 3. szakasz – 2040–2050

  Az e-eszköz optimalizálni fogja a villamos energia kínálati oldalát annak érdekében, hogy 2050-től stabil és kiszámítható árakon biztosítsa a nettó zéró üvegházhatásúgáz-kibocsátással járó, fenntartható, hosszú távú áramellátást. (mp)