Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság készen áll arra, hogy együttműködjön az EU Tanácsának magyar elnökségével

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) júliusi plenáris ülésén Oliver Röpke EGSZB-elnök vitát tartott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel, aki ismertette az EU Tanácsa magyar elnökségének fő prioritásait.

Magyarország Európa számára érzékeny időszakban tölti be a soros elnökséget, az intézményeken belüli politikai átmenet és az Uniót érő rendkívüli kihívások idején.

Az EGSZB július 10-i plenáris ülésén Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere hangsúlyozta a Magyarország által betölteni kívánt rendkívül fontos szerepet: „2024-ben az EU Tanácsának magyar elnökségére többszörös válságok idején kerül sor. A szomszédban háború dúl, Európa versenyképessége hanyatlik, az EU kereskedelmi kapcsolataiban fokozódnak a feszültségek, de ott vannak a demográfiai kihívások, az ellenőrizetlen migráció és az európai mezőgazdasági termelők csökkenő kilátásai is.”

Oliver Röpke rámutatott, hogy az EGSZB hagyományosan jól együtt tud működni a Tanács elnökségeivel, és az EGSZB európai értékek védnökeként betöltött szerepéről beszélt: „Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy szorosan együttműködjünk a magyar elnökséggel annak biztosítása érdekében, hogy az EU az európaiak által legsürgetőbbnek tartott prioritások megvalósítása terén tegyen lépéseket. Fontos, szókimondó partnerei leszünk egymásnak, az építő kritikáknak teret adunk. A civil társadalomnak erős hangja van, és teszünk arról, hogy meg is hallják azt.”

Bóka János azt is elmondta, hogy az új európai versenyképességi megállapodás elfogadása kulcsfontosságú prioritás a magyar elnökség számára. A magyar elnökség arra törekszik, hogy megteremtsék a fenntartható növekedés feltételeit, elmélyítsék a belső piacot, a kis- és középvállalkozások támogatása a középpontba kerüljön, az európai gazdaság érdekelt feleivel és magánszereplőivel partnerségben előmozdítsák a zöld és digitális átállást, segítsék a nemzetközi együttműködést, valamint biztosítsák a jó minőségű munkahelyek stabilitását és fenntarthatóságát.

Az ezt követő vita során Stefano Mallia, az EGSZB Munkáltatók csoportjának elnöke rámutatott, hogy „meg kell teremtenünk a feltételeket annak biztosításához, hogy Európa „nagysága” ne csak óvva legyen, hanem a megfelelő szabályozási környezetben növekedhessen is. Túl sok vállalkozás és túl sok fiatal hagyja el Európát. Gyógyírt kell találnunk a csökkenő versenyképesség problémájára: egészséges üzleti szféra csak jobban átgondolt szabályozással lehetséges.

Lucie Studničná, az EGSZB Munkavállalók csoportjának elnöke elismerte, hogy „alapvetően a politikai szélsőségesség fokozódásának vagyunk tanúi, amit a nehéz életkörülmények és a lehetőségek hiánya táplál. Európa szerte mindenütt hosszú sorok kígyóznak az élelmiszerbankok előtt és sokan vannak olyanok, akik ezen a télen nem fognak tudni fűteni, ha egyáltalán van hová hazamenniük. Halottak veszik körbe Európát, akik a biztonság reményében próbáltak hozzánk bejutni, a háború és az üldöztetés elől menekülve. Európa nem lehet „ismét nagy”, ha falak mögött húzza meg magát – létezzenek ezek a falak a valóságban, vagy akár csak átvitt értelemben is.

Séamus Boland, az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke az új európai versenyképességi megállapodás magyar prioritásáról szólva elmondta, hogy a szegénység elleni küzdelem érdekében kulcsfontosságú lenne a versenyképesség és a szociálpolitika egyensúlyának megteremtése: „Egy olyan Unió létrehozása a kihívás, amely fejlődik és olyan szakpolitikákat dolgoz ki, amelyek megerősítik az Uniót a zöld átmenet és a szociális alkalmazkodás tekintetében, és közben senkit sem hagynak hátra. Európa erős értékekkel rendelkezik az alapvető jogok és szabadságok tekintetében. Ha „Európát ismét naggyá tesszük”, akkor egész biztosan sosem veszítjük el ezeket a szabadságokat.

Néhány EGSZB-tag aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, amilyen álláspontot képvisel Magyarország az Ukrajna ellen folytatott orosz háború kapcsán, de szerintük aggasztó az uniós jogállamiság tiszteletben tartása és a magyarországi civil társadalom mozgásterének szűkülése is. José Antonio Moreno Díaz rámutatott arra, hogy az Európai Bizottság Magyarországról szóló jelentése szerint a magyar kormány rosszul bánik a szervezett civil társadalommal, illetve megfélemlíti azt, üldözi a nem kormányzati szervezeteket, valamint támadja az LMBTQ-közösséget és a migránsokat. Jan Dirx szerint fájdalmas volt nézni, ahogy a magyar miniszterelnök Moszkvába látogatott, és szerinte kérdéses, hogy a magyar elnökség tiszteletben tartja-e az európai értékeket.

Bóka János kijelentette, hogy a magyar elnökség teljes mértékben tisztában van feladataival, és teljes mértékben támogatja mind az EU Ukrajnával, mind pedig a jogállamisággal és az európai értékekkel kapcsolatos közös álláspontját.

Az EGSZB tíz feltáró véleménnyel járul hozzá a magyar elnökség munkájához

Magyarország 2024. július 1-jén, néhány héttel az európai parlamenti választások után vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Hat hónapig, 2024. december 31-ig vezeti az Uniót, és kulcsszerepet fog játszani a 2024–2029-es időszakra vonatkozó új uniós politikai kerettel kapcsolatos munka lezárásában.

A magyar elnökség már felvette a kapcsolatot az EGSZB-vel, és tíz feltáró vélemény kidolgozására kérte fel. A „feltáró” véleményeket az EGSZB még azelőtt készíti el, hogy az Európai Bizottság kidolgozta volna javaslatait. Ez lehetővé teszi, hogy az EGSZB-ben képviselt szervezett civil társadalom különböző elemei hangot adjanak az alulról jövő érdekeltek elvárásainak, aggodalmainak és igényeinek.

Néhány példa:

1. A Nyugat-Balkán uniós csatlakozásának előkészítése
2. Milyen uniós szakpolitikákra van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások méltányos, fenntartható, erősebb és reziliensebb módon versenyképessé váljanak az európai zöld megállapodás megvalósítása érdekében?
3. Általános célú MI: a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály után követendő pálya
4. Fenntartható és reziliens élelmiszerrendszerek előmozdítása fokozódó válságok idején
5. A munka és a magánélet egyensúlyának biztosítása mindenki számára a valódi szükségletek alapján: Hogyan támogathatják a megfelelő rugalmas munkafeltételek a nemzedékek közötti szolidaritást és a nők társadalmi szerepvállalásának növelését

Az magyar elnökség alatt zajló EGSZB-s tevékenységekről további információkat az EGSZB honlapján talál.