Az EGSZB a júliusi plenáris ülésén vitát tartott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel, aki ismertette az EU Tanácsa magyar elnökségének fő prioritásait. 

Magyarország Európa számára érzékeny időszakban tölti be a soros elnökséget, az intézményeken belüli politikai átmenet és az Uniót érő rendkívüli kihívások idején. „2024-ben az EU Tanácsának magyar elnökségére többszörös válságok idején kerül sor – mondta Bóka. – A szomszédban háború dúl, Európa versenyképessége hanyatlik, az EU kereskedelmi kapcsolataiban fokozódnak a feszültségek, de ott vannak a demográfiai kihívások, az ellenőrizetlen migráció és az európai mezőgazdasági termelők romló kilátásai is.” 

Oliver Röpke EGSZB-elnök rámutatott, hogy az EGSZB hagyományosan jól együtt tud működni a Tanács elnökségeivel, és az EGSZB európai értékek védnökeként betöltött szerepéről beszélt: „Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy szorosan együttműködjünk a magyar elnökséggel annak biztosítása érdekében, hogy az EU lépéseket tegyen az európaiak által legsürgetőbbnek tartott prioritások terén. Fontos, szókimondó partnerei leszünk egymásnak, az építő kritikáknak teret adunk. A civil társadalomnak erős hangja van, és teszünk arról, hogy meg is hallják azt.” 

Néhány EGSZB-tag aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, amilyen álláspontot képvisel Magyarország az Ukrajna ellen folytatott orosz agressziós háború kapcsán, szintén aggályosnak tartják az uniós jogállamiság tiszteletben tartásának kérdését és a magyarországi civil társadalom mozgásterének szűkülését is. Bóka János kijelentette, hogy a magyar elnökség teljes mértékben tisztában van feladataival, és támogatja mind az EU Ukrajnával, mind pedig a jogállamisággal és az európai értékekkel kapcsolatos közös álláspontját. A magyar elnökség már felvette a kapcsolatot az EGSZB-vel, és tíz feltáró vélemény kidolgozására kérte fel. A magyar elnökség alatt zajló EGSZB-s tevékenységekről további információkat az EGSZB honlapján talál. (mp)