Andris Gobiņš, EGSZB-tag, Lettország

Mindannyian hozzájárulhatunk a gyorsabban elérhető és fenntarthatóbb szabadsághoz. Saját tapasztalataim alapján – menekült családban nőttem fel, száműzetésben, és jelenleg Lettországban dolgozom – íme néhány ötlet, hogyan.

1. Meg kell értenünk a céljainkat, és ezeknek megfelelően kell cselekednünk.

Egyértelmű. Ukrajna minél előbb felszabadul Oroszország megszállása és terrorja alól, annál kevesebb emberölés, erőszak, kínzás, szenvedés történik, és annál kisebb lesz a kár. És annál kisebb lesz mindennek a negatív hatása Európa többi részén.
Bármit (igen, bármit) meg kell tennünk, hogy segítsünk Ukrajnának megnyerni ezt a háborút a terror ellen, és megmentsük az EU és Európa jövőjét. És igen, a civil társadalom részeként hozzá tudunk járulni ehhez a döntéshozókra nehezedő nyomás/vita, valamint a jobb fellépés és a civil társadalmi szervezetekkel való szorosabb kapcsolatok révén.

2. A civil társadalom részéről a kormányokhoz intézett lehetséges kérések:
- kérni kell a politikusok (köztük azok, akik az általunk képviselt szervezet tagjai vagy barátai) fellépését. Minden szükséges fegyvert le kell szállítani, és teljes körű és szigorú szankciókat kell alkalmazni. Nincs helye semmiféle engedménynek. – Ezt kell tennünk.
– határozott fellépés az álhírek és a manipuláció terjedésének fékezése és az ellenük való küzdelem érdekében. – Erőteljesebb uniós fellépésre van szükség.
- létre kell hozni egy mechanizmust a béke, a helyreállítás és a reziliencia érdekében Ukrajna és az EU keleti határán fekvő tagállamok számára a világ legstabilabb és legvirágzóbb régióját kialakítva ezzel.

3. A civil társadalmon belüli és a civil társadalmat szolgáló lehetséges intézkedések
: - az Oroszországból származó valamennyi import bojkottálása, beleértve az energiát, az Oroszországgal továbbra is együttműködő vagy Oroszországban továbbra is működő vállalatok bojkottálása, valamint ukrán termékek vásárlása. – Többet kell tennünk ezen a területen.
- csatlakozni kell azoknak a szakszervezeteknek az informális hálózatához, amelyek megtagadják az orosz hajók le/felpakolását stb., azokhoz a civil társadalmi szervezetekhez, amelyek együttműködnek Ukrajnával vagy segítik az onnan érkező menekülteket. – Lépjünk fel az összes ilyen területen!
- az Ukrajnával kapcsolatos témák és az ukrajnai szervezetek képviselőinek bevonása az összes ülés munkájába szervezeteinkben és hálózatainkban, ahogy azt az EGSZB szekcióiban és a plenáris ülésünkön tettük. – Folytassuk ezt a gyakorlatot!

Következtetések: - a legcsekélyebb hasznot/nyereséget sem szabad az orosz agresszor számára megengedni. Az EU fogja a legtöbbet nyerni azzal, ha Ukrajna a tagjává válik.

Ahogy állásfoglalásunkban egyértelműen kijelentjük, az EGSZB „úgy véli, hogy az EU és a nemzetközi közösség számára rendkívül fontos, hogy katonai eszközökkel ne módosítsák a határokat, és hogy az agresszor ne tegyen szert előnyökre. A jogállamiságot kell érvényesíteni, nem pedig a legerősebb jogait, és teljes körű kártérítést kell fizetni Ukrajnának.” Minden más kárt okozna az EU és a világ békéje számára, és elképzelhetetlenül nagy ára lenne, mind humán, mind pénzügyi szempontból.

Hiszem, hogy Ukrajnának nagyon hamar az EU teljes jogú tagjává kell válnia, és az is lesz. Az EU erősebb lesz, és igen, jobb is, Ukrajnával a tagjai között. Semmi kétség, hogy Ukrajna végig akarja vinni a még szükséges reformokat, és ennek hatalmas pozitív hatása lesz az értékekre és a kapcsolódó politikákra az EU-n belül.

Lettországban egyébként a civil társadalmi szervezetek álltak az élére annak a kezdeményezésnek, melynek keretében #UkraineSolidarity és #UkraineInTheEU napraforgókat ültetnek május 9-én, az Európa-napon. Kulcsfontosságú intézmények is részt vesznek ebben, csatlakozzunk mi is!