EGSZB info

Az EGSZB elnöksége, amelynek tevékenysége középpontjában egy gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból erősebb EU kiépítése áll, támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a Covid19-válság után talpra állítsa Európát. Christa Schweng EGSZB-elnök ezt az üzenetet közvetítette Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős alelnöke részére, aki részt vett az EGSZB januári plenáris ülésén.

Christa Schweng az EGSZB teljes körű támogatásáról biztosította az Európai Bizottságot, megismételve azt a kötelezettségvállalást, amelyet az EGSZB 2020. júliusában tett „Az EGSZB hozzájárulása az Európai Bizottság 2021. évi munkaprogramjához” című állásfoglalásának elfogadásával: „Az EGSZB jelentős mértékben hozzá kíván járulni Európa talpraállásához és jövőbeli rezilienciájához annak biztosítása érdekében, hogy Európa gazdaságilag virágzó, társadalmilag befogadó és környezeti szempontból fenntartható legyen” – jelentette ki Christa Schweng. „Az előttünk álló kihívás az, hogy hatékonyan kezeljük a Covid19-válság okozta gazdasági és társadalmi nehézségeket.”

Maroš Šefčovič elmondta, hogy az Európai Bizottság 2021. évi munkaprogramját úgy alakították ki, hogy segítse az EU-t a válság által okozott instabilitás leküzdésében, és időtálló megoldások révén új lendületet adjon: „Uniónk nagyfokú szolidaritásról és egységről tett tanúbizonyságot. Nemcsak talpraállunk, hanem előre is lépünk, és a 2020-as nagy kihívások után elérkezett az ideje, hogy beindítsuk a Covid19-válságból való kilábalást, és felvázoljuk azt a jövőt, amelyet az Unió számára szeretnénk.”

A világjárvány elleni, folyamatban lévő intézkedésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság egészségügyi unióra irányuló erőfeszítései és munkája lehetővé tette, hogy az EU összehangolt megközelítést alkalmazzon a védőoltásokkal kapcsolatban, és a világ legnagyobb, 2,3 milliárd adagos oltóanyag-portfólióját biztosítsa. (mp)

Nagyobb egyértelműség, jobb pénzügyi átláthatóság, szigorú szabályok a zaklatásra vonatkozóan és a szabálysértések szigorúbb szankcionálása. 2021. január 28-án az EGSZB tagjai magatartási kódexük átfogó módosítására szavaztak. Ez az első mérföldkő az EGSZB reformjában, amelyet az EGSZB új vezetése kíván véghez vinni.

Az új szabályok számos javítást tartalmaznak a zaklatás hatékony megelőzésére és a kötelezettségszegés eseteinek megfelelő kezelésére. Míg a megelőzés jelenti az első számú prioritást, a magatartási kódex most már lehetővé teszi azt is, hogy különféle szankciókat rójanak ki az EGSZB-tagokra bizonyítottan jogellenes magatartás esetén.

Christa Schweng EGSZB-elnök tavaly októberben, elnökségének kezdetén ígéretet tett a magatartási kódex megerősítésére. „Ezt az ígéretet beváltotttuk. Az eljárási szabályzati bizottság nagyszerű munkája biztosította e javaslat széles körű támogatottságát. Ez bizonyítja elkötelezettségünket a magas szintű etikai normák és a korszerű, átlátható munkamódszerek iránt” – fejtette ki Christa Schweng.

A vélelmezett kötelességszegés eseteit az új etikai bizottság vizsgálja majd, amely egyértelműen meghatározott vizsgálati hatáskörrel fog rendelkezni. Az EGSZB tagjai és munkatársai egyaránt nyújthatnak be panaszt az etikai bizottsághoz. Amennyiben vizsgálatra kerül sor, minden elismert visszaélést bejelentő személy védelmét biztosítják, és az EGSZB szorosan együttműködik majd az OLAF-fal.

A vizsgálat eredményétől és a kötelességszegés súlyosságától függően a tagokra számos szankciót róhatnak ki, többek között:

• a tag felmentése az EGSZB-ben betöltött egy vagy több tisztségéből,
• az okozott kár megtérítése,
• a tagoknak járó juttatások folyósításának ideiglenes szüneteltetése,
• az EGSZB valamennyi vagy néhány tevékenységében, illetve kiküldetésében való részvétel felfüggesztése,
• az EGSZB bármely nemzeti, intézményközi vagy nemzetközi fórumon való képviseletének tilalma,
• a bizalmas vagy minősített adatokhoz való hozzáférés jogának megvonása.

A legsúlyosabb esetekben a tag EGSZB-ből való kizárása is lehetséges.

Az aktualizált szabályok emellett tovább növelik a pénzügyi átláthatóságot, különösen a tagok kiküldetésekhez és tevékenységekhez kapcsolódó költségtérítését illetően. A tagoknak minden évben pénzügyi nyilatkozatot kell benyújtaniuk, amely elérhető lesz az EGSZB honlapján. A magatartási kódex az esetleges összeférhetetlenségi eseteket is tisztázza.

A módosítások követik az Európai Parlament kéréseit és ajánlásait, valamint az európai ombudsman és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásait.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság januári plenáris ülésén Michel Barnier, az Európai Bizottság Egyesült Királysággal fenntartott kapcsolatokkal foglalkozó munkacsoportjának vezetője az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás aláírása óta először fejtette ki véleményét nyilvánosan a szöveggel kapcsolatban.

Michel Barnier beszédében hangsúlyozta, hogy a brexitnek nincsen pozitív oldala: „Ez egy válás, és senki sem lehet boldog egy válás után. Mindazonáltal ez a megállapodás, amelyet az Egyesült Királysággal kötöttünk, azt bizonyítja, hogy az EU nem börtön, ahogy néhány jobboldali és baloldali demagóg el akarja hitetni velünk. Mindenki szabadon elhagyhatja az Uniót, de azoknak, akik ki akarnak szállni, vállalniuk kell a következményeket, amelyek torzulások és zavarok formájában jelentkeznek.”

A megállapodás célja az volt, hogy a brexit után rendezze az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok gazdasági és kereskedelmi vonatkozásait, tudván, hogy ez nem jelenti majd a tárgyalások végét. „Valójában nem csak a megállapodás megfelelő végrehajtását kell biztosítani. A jövőben ki is kell azt egészíteni néhány olyan kérdéssel kapcsolatban, amelyeket az Egyesült Királyság ezúttal nem akart lezárni, például a védelem vagy a külpolitika terén.”

Michel Barnier azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság munkája nem fejeződött be: figyelemmel kíséri a megállapodás végrehajtását, és alaposan megvizsgálja a brit fél minden olyan javaslatát, amely az uniós jogtól eltérő szabályozáshoz vezethet.

Christa Schweng, az EGSZB elnöke köszönetet mondott Michel Barnier-nak a brexit-tárgyalások során végzett munkájáért, valamint a „példaértékű átláthatóságért és azért, hogy a tárgyalási folyamat során mindvégig időt szentelt a civil társadalom tájékoztatására” – öt alkalommal szólalt fel az EGSZB plenáris ülésein folytatott viták keretében.

Jack O'Connor, az EGSZB brexittel foglalkozó nyomonkövetési csoportjának elnöke méltatta, hogy Michel Barnier hogyan kezelte az ír kérdést a brexittel kapcsolatos tárgyalások során, megjegyezve, hogy az EGSZB és annak brexittel foglalkozó nyomonkövetési csoportja elkötelezte magát amellett, hogy „segítsen maximalizálni a megállapodásban rejlő lehetőségeket”, különös tekintettel az Egyesült Királyság civil társadalmára. (dgf)

A szegénységben élők száma az elkövetkező évtizedben 50%-kal csökkenhet, jelentette ki a mélyszegénységgel és az emberi jogokkal foglalkozó különleges ENSZ-előadó az EGSZB januári plenáris ülésén, ismertetve munkájának megállapításait az uniós intézményekkel.

A szegénység csökkentését a szociális jogok európai pillérének megvalósítását célzó, hamarosan közzéteendő európai bizottsági cselekvési terv egyik fő prioritásának kell tekinteni – jelentette ki Oliver De Schutter, az ENSZ mélyszegénységgel és emberi jogokkal foglalkozó különleges előadója.

Rámutatott, hogy az EU-ban a szegénység egyre inkább érinti a nőket és az egyszülős háztartásokat.

Arra is figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság zöld megállapodása, noha erőteljes szociális dimenzióval rendelkezik, nem pótolhat egy szegénységcsökkentési stratégiát: „A szegénység csökkentése önálló célként nem szerepel a zöld megállapodásban” – hangsúlyozta.

Elmondta, hogy az Unió-beli szegénység leküzdésének az alábbi három strukturális korlátját sikerült azonosítani:

• Fiskális dömping az uniós országokban, ahol az adóteher az elmúlt húsz év során fokozatosan áttevődött a vállalatokról és a leggazdagabb egyénekről a munkavállalókra, a fogyasztókra és az alacsony jövedelmű családokra.
• A szociális feltételek és a munkaerő költsége, olyan politikák mellett, amelyek a bérek és a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási járulékok csökkentésével próbálták meg javítani a költségalapú versenyképességet.
• A makrogazdasági keret a gazdasági és monetáris unión belül, különösen a Stabilitási és Növekedési Paktum, amelyet sürgősen felül kell vizsgálni, kiemelve az egészségügyi és oktatási célú szociális beruházásokat a költségvetési fegyelemhez kapcsolódó intézkedések hatálya alól.

De Schutter szerint az alábbi három ambiciózus célkitűzést kellene beépíteni a szociális jogok európai pillérének megvalósítását célzó európai bizottsági cselekvési tervbe:

• Egy stratégiát a szegénység 2030-ig történő visszaszorítására, azt a nagyratörő célt tűzve ki, hogy 50%-kal csökkentsük a szegénység kockázatának kitettek számát.
• Egy öt alapvető területre – az oktatásba való bejutásra, a kisgyermekkori gondozásra, a táplálkozásra, a lakhatásra és az egészségügyi ellátásra – kiterjedő gyermekgaranciát. Ez magában foglalná azt is, hogy tisztességes jövedelem, munka és juttatások biztosítása révén támogatjuk a családokat.
• Egy új, jogilag kötelező erejű eszköz a minimáljövedelmi rendszerek kapcsán, amely biztosítja, hogy ezek a rendszerek EU-szerte megfelelőek legyenek, és hogy a tagállamok közös módszertant kövessenek.

Az EGSZB elnöke, Christa Schweng kifejtette, hogy az EU-ban már a Covid19 előtt is minden ötödik ember ki volt téve a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának, és ez a mi fejlett európai társadalmaink kudarca. „Az emberek szegénységből való kiemelésének és a szegénység megelőzésének az egyik legjobb módja a társadalmi és egyéni reziliencia kiépítése” – jelentette ki.

Ezután rámutatott, hogy a finanszírozás mellett arra is szükség van, hogy kialakítsunk egy olyan, jogalapú megközelítést, amely a szegénység sújtotta embereket nemcsak jogosultakként, hanem egyúttal a változás tényezőiként is elismeri. Az a kötelezettségvállalás, hogy senkit sem hagyunk lemaradni, egyben azt is jelenti, hogy lehetővé tesszük az emberek számára, hogy – adott esetben újból – pozitív szerepet játsszanak a társadalomban – mondta. (at/mp)

Január 27-i plenáris ülésén, közvetlenül az Új migrációs és menekültügyi paktumról szóló véleményének elfogadását megelőzően az EGSZB vitát folytatott Ylva Johansson biztossal. A véleményben az EGSZB fenntartásainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a paktum segítené-e egy olyan közös európai migrációkezelési keret kidolgozását, amely egyszerre lenne hatékony és összeegyeztethető az EU értékeivel.

A vélemény előadója, José Antonio Moreno Díaz kifejtette: „Nagy reményeket fűztünk ehhez a paktumhoz, de meg kell mondanom, hogy kissé csalódottak vagyunk. Az Európai Bizottság elemzése jó, és egyet is értünk a következtetésekkel, azonban az egyes javaslatokat illetően frusztráló, hogy az ördög mennyire a részletekben rejlik.”

Cristian Pîrvulescu, a vélemény társelőadója sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a paktum által tárgyalt egyes kérdésekben nem történt előrelépés. „Szomorúan kell konstatálnunk, hogy sok területen nem előre-, hanem inkább visszalépés történt. Arra bátorítanánk az Európai Bizottságot, hogy ambiciózusabb megközelítést alkalmazzon egyes kérdésekben.”

Az EGSZB egyik legfőbb kifogása az volt, hogy a paktum elsősorban a visszaküldésekre és a határigazgatásra összpontosít, ez azonban olyan más égetően fontos problémák kezelésének rovására megy, mint a reguláris bevándorlási csatornák, a menedékkérés biztonságos útjai vagy a migránsok integrációja. Emellett a javasolt megoldások gyakorlati megvalósítása is kétséges egyes esetekben.

Ylva Johansson európai uniós biztos úgy fogalmazott, hogy „egyáltalán nem ért egyet” azzal a kritikával, hogy az Európai Bizottság nem elég ambiciózus. „Manapság a helyzet egészen más, mint 2015-ben, amikor tömegesen érkeztek a menekültek, és komoly problémát jelentett a menedékkérők EU-n belüli áthelyezése” – fejtette ki a biztos, hozzátéve, hogy ma a szabálytalan módon érkezők túlnyomó többsége nem menekült. Ezért nagyon fontosak a gyors döntések és a visszaküldések, ugyanakkor az is, hogy tisztességes eljárást garantáljanak a menedékkérőknek.

„Szívesen látjuk azokat, akik jogosultak az itt-tartózkodásra, és szeretnénk, ha társadalmunk részévé válnának” – mondta Ylva Johansson.

A vita során az EGSZB mélységes aggodalmának adott hangot a migránsoknak az EU Bosznia-Hercegovinával közös határán kialakult súlyos helyzete miatt. (na)

Egy nemrégiben készült EGSZB-jelentés üdvözli azt az európai bizottsági javaslatot, amely az Aarhusi Egyezményről szóló uniós rendelet felülvizsgálatára, valamint környezeti ügyekben a magánszemélyek és nem kormányzati szervezetek közigazgatási és bírósági felülvizsgálathoz való hozzáférésének javítására irányul, hangsúlyozza azonban, hogy az átdolgozott rendelet nem megy elég messzire.

Annak ellenére, hogy 2005 óta részes fele az Aarhusi Egyezménynek, az Európai Unió még mindig nem tartja be teljes mértékben az „igazságszolgáltatáshoz való jogra” vonatkozó rendelkezéseket.

Az Európai Bizottság által javasolt módosított rendelet előrelépést jelent, és az európai zöld megállapodás végrehajtásának alapvető eszköze – véli az EGSZB, amely egy januárban elfogadott jelentésben általánosságban üdvözölte a javasolt módosításokat.

Arnaud Schwartz előadó azonban olyan kiskapukra mutatott rá az új rendeletben, amelyeket az uniós intézmények felhasználhatnak az elszámoltathatóság elkerülése érdekében.

Az EGSZB nem támogatja például az Európai Bizottságnak a „tagállami átültető intézkedéseket” maguk után vonó uniós jogi aktusok kizárására irányuló javaslatát, mivel fennáll annak a valós lehetősége, hogy egy ilyen kizárás hatástalanná tenné vagy legalábbis felvizezné az Európai Bizottság javaslatát.

Az EGSZB-t aggasztja a „belső felülvizsgálati mechanizmus” reformja is. Ez a mechanizmus az eredeti aarhusi rendeletben lehetővé tette a környezetvédelmi NGO-k számára, hogy kifogást jelentsenek be uniós igazgatási intézkedések és mulasztások ellen. Ha a civil társadalmi szervezetek számára csak a végrehajtási intézkedések elfogadása után teszik lehetővé, hogy felülvizsgálatot végezzenek, akkor számos – ha nem a legtöbb – uniós aktus és mulasztás elkerülhetné a belső felülvizsgálatot.

Az EGSZB ezenkívül arra kéri az Európai Bizottságot, hogy könnyítse meg az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést környezetvédelmi ügyekben minden civil társadalmi szervezet számára.

„A szociális partnerek környezetvédelmi kérdésekben kulcsszereplők, ezért az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében egyértelműen el kell ismerni őket” – hangsúlyozta Isabel Caño Aguilar, az EGSZB véleményének társelőadója. „Annak érdekében, hogy a bírósági felülvizsgálat a gyakorlatban is hozzáférhető legyen, a civil társadalmi szervezeteket nem szabad többletterhekkel, például további költségekkel vagy bürokratikus intézkedésekkel sújtani” – szögezte le Isabel Caño Aguilar. (mr)

Az EGSZB megerősíti, hogy valóban az a helyes út, ha 2030-ig legalább 55%-kal csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ugyanakkor Az EU éghajlatvédelmi törekvésének fokozása című véleményében hangsúlyozza, hogy a folyamat felgyorsítása érdekében többet kell tenni a köztes célok kapcsán, ellenkező esetben fennáll annak kockázata, hogy nem valósul meg a 2050-re teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzés.

Tagadhatatlan, hogy a Covid19-világjárvány óriási gazdasági problémákat okozott. Azonban az, hogy a beruházásokat a helyreállítási terv felé orientálják, megnyitotta az utat egy új stratégia felé, amely a „helyreállítással kapcsolatos kiadásokat ambiciózus éghajlat-politikai fellépéssel ötvözi” – fejtette ki az EGSZB társelőadója Jan Dirx.

„A vélemény arra is rávilágít, hogy meg kell erősíteni a biogazdaságot, a fosszilis üzemanyagokat pedig mással kell helyettesíteni, és ezért kulcsfontosságú, hogy prioritásként kezeljük azoknak az európai jogszabályoknak az aktualizálását, amelyek a megújuló tüzelőanyagokra való átállást célozzák” – hangsúlyozta Arnold Puech d'Alissac, az EGSZB előadója.

Most még fontosabb, mint valaha, hogy minden lehetséges eszközt felhasználjunk az éghajlatvédelmi törekvések fokozására: a zöld megállapodást, a klímarendeletet, a többéves pénzügyi keretet, a Next Generation EU helyreállítási eszközt, a KAP-ot, a termelőtől a fogyasztóig stratégiát és a biodiverzitási stratégiákat, a kereskedelmi politikákat és megállapodásokat stb. Ezeket az eszközöket következetes módon össze kell kapcsolni egymással, biztosítva, hogy az átállás során senki se maradjon magára.

A polgárok „szövetségeseink az éghajlatváltozás elleni küzdelemben”, és nélkülük nem lehet sikeres az éghajlat-politika az EU-ban.

Ezért az EGSZB megismételte azt a javaslatát, hogy hozzák létre az európai éghajlati paktum érdekelt feleinek platformját, amely az inkluzivitás és az átláthatóság elvére, valamint az éghajlat-politikai szereplők érdemi részvételére és felelősségvállalására épülne minden szinten. (mr)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) január 13-án megtartotta új mandátumidőszaka alakuló ülését és elfogadta a 2021. évre szóló munkaprogramot.

Pietro Francesco De Lotto, a CCMI elnöke, Monika Sitárová alelnök, a tagok és a külső küldöttek egyhangúlag elfogadták a CCMI 2021-re vonatkozó politikai iránymutatásait és munkaprogramját. A megbízatásuk 2020 novemberétől 2025 novemberéig tart.

A munkaprogram három fő pilléren alapul:

• zöld átállás az európai ipar számára,
• átfogó erőfeszítés Európa termelő ágazatainak digitalizálására,
• az európai ipar globális versenyképességének erősítése, összhangban az Európai Bizottság 2021-re vonatkozó iparpolitikai áttekintésével.

Nyitóbeszédében Pietro Francesco De Lotto kiemelte a CCMI-nek az EGSZB-n belül az iparpolitikai szakértelem központjaként betöltött egyedülálló szerepét. A jelenlegi válságot a következőképpen kommentálta:

„Az európai iparnak nemcsak túl kell élnie a válságot, hanem meg is kell teremtenie a jobb globális versenyképesség feltételeit, az energiára és a digitális átállásra építve. A felelős európai szerveknek, intézményeknek és szervezeteknek támogatniuk kell őket ebben az erőfeszítésben – tette hozzá Pietro Francesco De Lotto.

A CCMI az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Tanácsadó Bizottságának utódja, amely a jelenlegi Európai Unió kiindulópontja volt. Amikor az ESZAK-Szerződés 2002-ben lejárt, megállapodás született arról, hogy a CCMI átveszi annak örökségét, és folytatja az ipari tevékenységekkel és kapcsolatokkal összefüggő munkáját. (ks)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság üdvözli az Európai Bizottság ajánlásait az euróövezet gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Határozottan támogatja a Next Generation EU csomagot, és sürgeti a szükséges megállapodások mielőbbi megkötését.

Ugyanakkor a Covid19-válságból való kilábalás csak akkor lehet eredményes, ha gazdaságunk és társadalmunk szerkezeti átalakításával jár együtt, a bizalom helyreállítása pedig kulcsfontosságú a kereslet stabilizálásához. Ez az alábbiak révén valósítható meg:

• Irányváltás a gazdasági kormányzás egy még inkább a jólétre összpontosító és szolidaritásalapú formája felé. Az EGSZB sürgeti, hogy a gazdasági kormányzás Európai Bizottság által elindított felülvizsgálati folyamatát a lehető leghamarabb folytassák.
• A magán- és közberuházások növelése egy közberuházásokra vonatkozó „aranyszabály” segítségével, biztosítandó a termelékenységet és a jövő generációinak társadalmi és környezeti alapját: „Ez azt jelenti, hogy a nettó beruházásokat kivonjuk a hiánymutatók kiszámításából” – fejti ki az előadó, Judith Vorbach.
• A szociális jogok európai pillérének végrehajtása: a szociálisabb Európa megvalósításával kapcsolatos kezdeményezések közé tartozik a megfelelő minimálbérre vonatkozó irányelvjavaslat.
• Az adópolitikák reformja: a munkát terhelő adóktól olyan adóalapok felé történő elmozdulás, amelyek kevésbé rontják a munkaerő-kínálatot, miközben figyelembe veszik az elosztásra gyakorolt kapcsolódó hatásokat. Az EGSZB jelentős előrehaladást szorgalmaz az új saját források helyreállítási tervben vázolt bevezetése terén. (na)

Az EGSZB támogatta az Európai Bizottságnak az energiarendszer integrációjára vonatkozó felhívását. A jövőben a villamos energiát, a fűtést és a közlekedést össze kell kapcsolni azzal a végső céllal, hogy javuljon a hatékonyság és megvalósuljon a klímasemleges gazdaság.

Egy Lutz Ribbe által kidolgozott és a januári plenáris ülésen elfogadott véleményben az EGSZB rámutat, hogy egy ilyen stratégia hozzájárulhatna az energiaellátás biztonságossá tételéhez, az energiaimport csökkentéséhez és ahhoz, hogy az európai fogyasztók számára valósággá váljanak a megfizethetőbb árak.

Az EGSZB azonban úgy látja, hogy az Európai Bizottság nem tér ki arra a kérdésre, hogy miként érheti el az EU az ellátásbiztonságot a szén-dioxid-kibocsátástól mentes vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra támaszkodva.

„Az európai energetikai átállás csak akkor lehet sikeres, ha minden idevonatkozó problémát kezelni tudunk” – jelentette ki Lutz Ribbe a plenáris üléshez kapcsolódó megszólalásában.

„Az Európai Bizottság leszögezi, hogy a villamosenergia-igény 84%-ának megújuló forrásból kell származnia, de azt nem fejti ki részletesen, hogy a villamos energia fennmaradó részét milyen forrásokból kell előállítani. Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Az ellátás biztonsága életbevágó az európai gazdaság és a fogyasztók számára, különösen mivel a fűtési és a közlekedési szektor villamosítása a hatékonyság terén történő előrelépések ellenére várhatóan nagymértékben megnöveli majd a villamos energia iránti igényt.”

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy ha a fűtési és közlekedési ágazatban nem vagy nem megfelelően árazzák be a CO₂‑kibocsátást, az a rendszerintegráció szempontjából komoly problémát jelent.

Mindezek mellett a megújuló energiaforrásokat nem is mindig részesítik előnyben a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. Számos tagállamban a villamos energia nagymértékű adóztatása és a túl magas hálózati díjak piaci torzulásokat idéznek elő. Ezekben az esetekben a fölös mennyiségű villamos energia hőtermelésre való felhasználása – a rendszerintegráció legegyszerűbb formája – gazdaságilag nem életképes megoldás.

Az EGSZB ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy konkrét megoldásokkal álljon elő, ahelyett, hogy egyszerűen leírná a problémát, és kissé tétova és homályos nyelvezethez folyamodna. (mp)

Az Európai Uniónak egy olyan új társadalmi modell kialakításával kell leküzdenie a Covid19-válságot, amely zöldebb, méltányosabb és ellenállóbb gazdaságokon alapul. Tiszta energiaként a hidrogén az átalakulás egyik fő motorja lehet. Ez az alapvető gondolata az EGSZB januári plenáris ülésén elfogadott, Pierre Jean Coulon által kidolgozott véleménynek.

A dokumentumban az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által előterjesztett uniós hidrogénstratégiát, mivel az előrelépést jelent egy olyan környezet kialakításához, amely kedvez a hidrogénkereslet és -kínálat növekedésének és a karbonsemleges gazdaság megvalósításának.

„A tiszta hidrogént egyértelmű prioritásként kell kezelni, mivel ez az egyetlen opció, amely összeegyeztethető a klímasemlegességgel” – mondta Pierre Jean Coulon a plenáris vita során. „Az európai helyreállítási alapoknak lehetővé kell tenniük a vállalatok, az újítók, a munkavállalók és a beruházók számára, hogy világszinten megerősítsék vezető szerepüket a tiszta energia egyre bővülő piacain.”

Az EGSZB különösen támogatja az Európai Tisztahidrogén-szövetség létrehozását, melynek feladata a termelőberuházások megtervezése és a tiszta hidrogén iránti uniós kereslet megszervezése lesz.

A testületben részt vesznek vezető ágazati és civil társadalmi szereplők, országos és regionális miniszterek és az Európai Beruházási Bank. Mivel kulcsszerepet fog játszani az európai iparágak átalakulásának felgyorsításában, alapvetően fontos, hogy a szervezett civil társadalom képviselőjeként az EGSZB is részt vegyen benne. (mp)